Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1947. január-december (2. évfolyam, 1-14. szám)
1947-02-24
A mezőrendészet terén javulás nem tapasztalható. Az egyes községek és városok határában, de még bent a községek és városok területén is megdöbbentően súlyos mértékű faírtásokat és falopásokat lehet megállapítani. Egyidejűleg azt is meg lehet állapítani, hogy a nagyobbmértékű falopásokat nem a legjobban rászorult és a nagy hidegtől szenvedő nincstelenek végzik, hanem előre megszervezett embercsoportok akik azután vandál módon pusztítják és tarolják le a fákat és erdőket és az így lopott famennyiséget áruba bocsájtják. Szánkóval mennek ki a határba 5—10—15 km távolságra és az itt lévő erdőkben, vagy dülő- utakon található nagyobb fákat föld felett ki fűrészelik, majd korona alatt elfűrészelik és csak a súlyos, nehéz és kiadós törzset szállítják el éjnek idején fogaton. Békés- sámson és Bélmegyer községekben egy éjszaka elegendő volt ahhoz, hogy a mintegy 4—5 kát. holdas fiatal erdőterületet kiirtsák. Ezek közül az előbbi közíegelőn képzett fásítás volt. Ha ez így tart tovább, úgy az Alföld fásításának évtizedes munkáját egy-két éven belül teljesen tönkreteszik, ami azután” rendkívül hátrányos lesz csapadékelosztás szempontjából is. A földreform végrehajtása kapcsán befejeződtek a telekkönyvi munkálatok Orosházán, Füzesgyarmaton és Békéssámsonban. További három hónapon belül befejeződnek még 7 községben és még további 6 hónap alatt még négy községben. A többi községekben a telekkönyvi munkák beindítására egyelőre még remény sincs, mert ezekben a községekben a juttatási körülmények annyira ziláltak, hogy azok tisztázása szinte lehetetlen. A földreform végrehajtásával kapcsolatban legnagyobb a feszültség Békés községben. Itt 1400 igényjogosult család nem jutott földhöz, részben azért, mert nem volt elegendő kiosztandó terület, részben pedig azért, mert a községi földigénylő bizottság sok kevésbé igényjogosultat juttatott földhöz. A házhelyakciók terén Gyulán, Orosházán és Békésen vannak szinte leküzdhetetlen nehézségek. Ennek oka, hogy a célszerű városfejlesztés érdekében kis emberektől kellene i.yénybevenni az ingatlant és azt újra kisemberek részére juttatni. Tehát igazságos érdekek állanak egymással szemben. A kiosztott ingatlanokon a majorokat nagyobb részben már elbontották, csak azok a főépületek maradtak meg, amelyeket iskola, magtár, vagy más közérdekű célra kívánnak meghagyni. B) Állategészségügy. A fertőző betegségek közül mind nagyobb jelentőségűvé válik a veszettség és az ellene való védekezés. A vármegye egész területén nap-nap után fordulnak elő veszettségben megbetegedések, erősen megszaporodott a kóbor veszett ebek száma és ezekkel kapcsolatosan emelkedett a megmart emberek száma is. A veszettség elterjedtségének következménye, hogy a pár év előtt megszüntetett budapesti Pasteur intézetet újból meg kellett nyitni. Az egyedüli védekezési mód valamennyi ebnek veszettség elleni kötelező beoltása, amit a földmi- velésügyi miniszter a vármegye területére el is rendelt, de aminek végrehajtása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Az oltásra 'elővezetett ebek száma ritkán haladja meg az 50 százalékot, sőt Kondoros községben az a sajnálatos, következményeiben kiszámíthatatlan köz- és állategészségügyi veszélyt magában rejtő eset történt meg, hogy egyetlen ebet sem oltottak be. Amennyiben az ebtulajdonosok továbbra sem veszik figyelembe a kiadott rendelkezéseket és a kormányzat nem csökkenti az oltással felmerülő költségeket. Feltétlenül szükségessé válik valamennyi oltatlanul maradt eb kiirtása. Éppen ezért javasolom, írjon fel a törvényhatóság a földmívelésügyi miniszterhez az oltószer és oltási díj leszállítása érdekében. A tenyészbénaság elleni védekezést lényegesen megkönnyíti az újonnan kidolgozott vérvizsgálati eljárás, ami több helyen már a betegséget megszüntette. Diagnosztikai eljárás alá került kb. 150 ló, melyek közül 29 db reagált pozitiven, ezeknek a tenyésztésből való kizárása, ivartala- nítás, illetőleg égetett bélyeggel való megjelölése megtörtént. Orosháza m. városban ismételten előfordult lovak között a takonykór, minden esetben behurcolás útján, remélhetőleg a betegek leölésével sikerülni fog a járvány elfojtása. A téli hideg időjárás ellenére még mindig fordulnak elő sertéspestises megbetegedések, főleg tanyacsoportokban, járványos jelleggel. A rossz takarmányozással, hideg időjárással függnek össze a paratyphusos megbetegedések, főleg- 47 —
