Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1947. január-december (2. évfolyam, 1-14. szám)

1947-02-24

Textil és általában ruházati ipari-cikk ellátásban az eddigi nehézségek továbbra is fennállanak, mert a vármegye lakosságá­nak túlnyomó része, úgy a mezőgazdasági munkások, mint a kisipari munkások, de a kisfizetésű tisztviselői réteg sem tudja a legszükségesebb ruházati cikket sem meg­vásárolni. A közellátással kapcsolatban a közel­látási felügyelőség jelenti a következőket: 1. Arfelügy elet. A vármegye területén az árfelügyeleti rendszer állandó mozgásban van. Az árelő­adók utasításomnak megfelelően végzik az ellenőrzéseket az előre megadott munka- tervnek megfelelően. Tapasztalható az. hogy árellenőrzés nem folyik olyan, eréllyel. mint az az első időben történt. Ennek okát abban látom, hogy a pártok s a különféle testüle­tek által delegált tagok nem veszik ki ré­szüket az ellenőrzésekből és húzódoznak attól. Az Árfelügyeleti Osztályhoz tett jelen­tésben rámutattam arra, hogy a községekben nem is lehet — azok agrárjellegét véve fi­gyelembe — nagy eredményeket várni, mert a községek lakosságát csak az iparcikkek árának ellenőrzésére lehet felhasználni s ezt a munkát az előadó is el tudja végezni. Mindenesetre azóta, hogy a bíróság pár esetben árdrágítás! vagy egyéb közellátási bűncselekmény miatt súlyos büntetést sza­bott ki, 'árdrágításról ritkábban szerzek tudomást. 2. Szappanellátás. A Munka Általános, Vegyiipari Kerámia és Kereskedelmi Szövetkezet Gyula szap­pangyár készletéből az Anyag és Árhivatal 4000 kg mosószappant szabadított fel eladás céljára. Ebből a tételből Gyula m. város szappannal történő ellátására 2000 kg-ot igénybevettem és Gyula m. város Polgár- mestere részére további elosztás céljából kiutaltam. ! 3. Borsellátás. A Közellátásügyi Minisztérium érte­sített, hogy a vármegye részére 300 kg fe­keteborsot utalt ki. A szállítmányt Gyula, Békéscsaba, Orosháza és a szarvasi járás között osztottam szét. (70, 70, 90, 70 kg.) 4. Textilellátás. A Közellátásügyi Minisztérium Utolsó jelentésem óta nem bocsátott textiliát a vármegye részére. Az M. Sz. K. textilakciója kapcsán történtek szállítások. .5. Árhelyzet. A kormányzat több mezőgazdasági cikk árát felszabadította. A felszabadítás következtében tapasztalható az, hogy a fel­szabadított cikkek ára az előző u. n. „fe­kete" ár alatt alakult ki. 6. Kenyérellátást helyzet. Békésvármegye januári kenyérellátása biztosítva volt, azonban a hó végén egyes községekben helyi készlethiány miatt átme­neti nehézségek mutatkoztak és az aktívabb községek készletének igénybevételével kellett az ellátatlanok szükségletére kiutalt kenyér- * gabona mennyiséget biztosítani. A 100.110 —1947. K. M. sz. rendelet­nek 15 dkg-os kenyérfejadagoí elrendelő része a vármegye kenyérellátatlanjainak 90— 95 százalékát nem érinti. Ugyanis az ellátat­lanok, illetve hatósági ellátásra szoruló ebben a vármegyében nem az ipari, kereskedelmit, illetve szellemi foglalkozású egyének, hanem olyan mezőgazdasági és ipari munkások, dolgozók, akik kenyérfejadagjukat az aratási és cséplési munkálatoknál, az aszály követ­kezte rossz termés miatt nem tudták meg­keresni, vagy olyan hadigondozottak és had­bevonultak hozzátartozói, akik csekély hadi- gondozási és hadisegélyes járandóságukból élnek. Február hó folyamán a vármegye 62.514 főnyi ellátatlanja részére 4205.— q kenyérgabona szükséges, ezzel szemben a törvényhatóság 44.000 ellátatlan után 3190.— q kenyérgabona kiutalást kapott. Az erősen csökkentett kiutalás súlyos helyzetbe hozta a vármegye hatósági kenyérellátását, annál is inkább, mert az 1946. évi július hónap­ban nyilvántartott 161.000 ellátatlan létszám a jelen gazdasági évvel 42.000 főre csökkent és azóta is többszöri felülvizsgálást és re­dukálást nyert, tehát az igénylés valóságos létszám alapján a tényleges szükségletnek megfelelően történt. Ennélfogva a fenti kiutalt mennyiséggel a februári ellátás nem biztosítható. — 51 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom