Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)
1943-01-31 / 5. szám
sági munkás, aki a munkáját szándékosan rosszul végzi, vagy kötelességét hanyagul teljesiti. Az 1520—1941. M. E. szánni rendelet 7. §-a értelmében semmis az a megállapodás, amelynél fogva a munkaadó a legnagyobb munkabér mértékét meghaladó összeg fizetésére kötelezi magát. A rendelet 8. §-a értelmében kihágást követ el és 600 P-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkavállaló, aki a megállapított legnagyobb munkabérnél többet köt ki és az a munkaadó, vagy intézkedésre, vagy felügyeletre jogosított megbízottja, aki megállapított legnagyobb műm kabérnél többet igéi*, vagy többet fizet. A 180.000—1940. F. M. számú rendelet 33. §-ának (1) bekezdésében’foglaltak értelmében nem szabályellenes az a kikötés, mely szerint a munkaadó a munkásnak a fentiekben megállapított legkisebb, illetve legnagyobb munkabérrel azonos értékű, de más tartalmú bért fizet, így különösen a készpénzjárandóságot részben természetbeni járandósággal megválthatja. Gyula, 1943. január 24. Összeállította és kiadta: A Békésvármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőség Berseny László s. k. h. vm. m. kir. gazgasági felügyelő II. További intézkedést igénylő rendeletek. 1263/1943. ikt. sz. Járási Föszolgabirák! Polgármesterek! Községi Elöljáróságok! Az alábbi miniszteri rendeletet tudomásulvétel, továbbá közhirrététel, az abban foglaltakhoz szigorú alkalmazkodás és megfelelő eljárás céljából másolatban közlöm. Alispán helyett: Dr. vitéz Pánczél s. k. várni, főjegyző. Másolat Szám 30.880 1942. 111. b. Tárgy: Az országos háromszögelési és szintezési jelek megóvása. Valamennyi vármegye alispánjának és a Icárpátaljai közigazgatási kirendeltségek vezetőinek. Az ország különböző részein az állami földmérési és térképészeti munkákkal kapcsolatban számos háromszögelési-, szintezési-, valamint sokszögelési-pont hatá- roztaíott meg. Ezek ideiglenesen jelrudak- kal, gúlákkal vagy karókkal, véglegesen pedig faragott kővel, vagy betonkővel, továbbá falicsappal, vagy falitárcsával vannak megjelölve. Az ideiglenes megjelölés célja, hogy a pontokat a mérések tartamára, tehát több esztendeig is láthatóvá tegye. A végleges megjelölés pedig azért készül, hogy a nagy költséggel meghatározott pontok fennmaradását biztosítsa. Ezekre ugyanis a mérések befejezése utáu is szükség van és elpusztulásuk vagy helyükről való elmozdításuk a mérések megismétlését teszi szükségessé. Felhívom Alispán (Kirendeltségvezető) Urat, intézkedjék a*ziránt, hogy a földmérési és térképészeti jeleknek a megóváshoz és fenntartáshoz fűződő érdekek a lakosság körében kellőképpen közhírré tétessenek. Utasítsa továbbá a községi elöljáróságokat, hogy az említett jelek megóvása érdekében a szükséges intézkedéseket mindenkor a legnagyobb gonddal hajtsák végre és mindazok ellen, akik az országos polgári, vagy katonai felmérés céljából elhelyezett gúlát, jelrudal, cöveket, követ, falicsapot, falitárcsát, vagy erre a célra alkalmazott más jelet megrongálják, jogtalanul megsemmisítik, eltávolítják, vagy áthelyezik, az 1891: XL1. törvénycikk értelmében leendő megbüntetésük végett a kellő lépéseket azonnal tegyék meg az előfordult esetekről a m. kir. Háromszögeié Hivatalt, (Budapest, I. Országház-utca 33.) késedelem nélkül értesítsék. Budapest, 1943 január hó 12-én. A miniszter rendeletéből: dr. GáiUfy s. k miniszteri tanácsos. Nyomatott a „Dürer" Nyomda és Lapkiadóvállalat nyomdájában Gyulán. 1943. — Cégt.: Nagy P. István 31
