Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)
1943-01-31 / 5. szám
Munkálatok idejére illetőleg az őszi betakarítási munkálatok idejére megállapított napszámbér alapul vételével részesmüvelő terrnényjárandóságából annyi napszámbér- nek megfelelő értékű terményt visszatartani, ahány külön munkanapot részesmü- yelő teljesíteni tartozott volna. b) A burgonya szakmánymunkája. A burgonya összes munkájával járó kézimunkákért a munkabér a vármegye egész területén kát. holdankért élelmezés mellett 120.— P. élelmezés nélkül 180.— P. Az őszi betakarítási munkákért élelmezés mellett 50.— P. élelmezés nélkül 70.— P. Élelmezésül a cirok szakmánymunká- jánál megállapított élelmezés 50 százaléka jár a munkásnak kát. holdanként az őszi betakarítási munkálatnál, míg a teljes munkák után a ciroknál megállapított kát. holdankénti élelmezés szolgáltatandó ki. A szakmánymunkáknál a munkaadó szolgáltatásaira és a munkást terhelő kézimunkákra a burgonya részesmüvelésé- nél felvettek az irányadók. 6. A rétiszéna és sarju munkájára vonatkozó legkisebb egyben Lég nagyobb munkabér. a) Részesmüvelés : A rétiszéna részesmunkájával járó alább megjelölt kézimunkáért a munkabér a vármegye egész területén a termés egynegyede, a réti sarju részesmunkájával járó alább megjelölt kézimunkákért a munkabér a vármegye egész területén a termés fele. 1. a munkást herlíelő kézimunkák az egyszerű kaszálás, szárítás, gyűjtés, be- hordás és kazalozás. 2. A behordáshoz szükséges igát a munkavállaló tartozik adni. 3. Amennyiben a behordást és a kazalozást nem a részesmüvelő végzi, abban az esetben a rétiszéna munkájával járó részbér a termés egyötöd része, a réti- sarju munkájával járó részbér pedig a termés egyharmada. 4. A részesmüvelőre eső széna és earju járandóságot a munkaadó a helyben szokásos q-kénti áron megválthatja, ha arra a részművelő állatai részére szüksége nincs. 5. A meg nem váltott széna és sarjujárandóságot a részesmüvelő a behordás után elszállítani köteles, saját igájával. b) A rétiszéna (sarju) szakmáoymun- kával járó kézimunkákért a munkabér a vármegye egész területén kát. holdanként az első kaszálásnál 32 P, a második és többi kaszálásnál 25 P. A munkást terhelő kézimunkákra vonatkozóan a részesmüvelésnél meghatározott rendelkezések az irányadók. Amennyiben a szakmánymunka az egyszeri kaszálásnak szárításra és gyűjtésre vonatkozik, az esetben kát. holdanként az első kaszálásnál 15 P, a második és többi kaszálásnál 10,. P a munkabér. A munkabérek élelmezés nélkül értendők. 7. Szántóföldi takarmánynövények munkájára vonatkozó legkisebb egyben, legnagyobb munkabérek. a) Részesmüvelés. A szántóföldi takarmánynövények részesmunkájával járó alább megjelölt kézimunkákért a munkabér a vármegye egész területén kát. holdanként lucernánál az első kaszálás után a termés egyheted része, a második kaszálás után a termés egyötöd része, a harmadik kaszálás után a termés egynegyed része, lóherénél első kaszálás után a termés egyheted része, a második kaszálás után a termés egynegyed része, zabosbükkönynél a termés egyheted része. 1. A munkást terhelő kézimunkák alatt egyszerű kaszálást, szárítást, gyűjtést, behordást és kazalozást kell érteni. 2. Ha a részesmüvelő a behordást és a kazalozást nem végzi, az esetben egy résszel kevesebbre tarthat igényt, vagyis 7t helyett 7», 7b helyett V* stb. a részbére. 3. A részesmüvelőre eső részt a munkaadó a helyben szokásos árért a munkavállalótól megválthatja, ha arra a részes- művelő állatai részére szüksége nincsen. 4. A meg nem váltott részjárandóságot a részesmüvelő a behordás után köteles elszállítani saját igájával. b) Szakmánymunka. A szántóföldi takarmánynövények (lucerna, lóhere, zabosbükköny, muhar stb.) szakmánymunkájával járó kézimunkákért a munkabér kát. holdanként a vármegye egész területén első kaszálásnál 22.— P, a második és többi kaszálálásnál 16.— P. 1. A munkást terhelő kézimunkák 27