Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)
1943-01-31 / 5. szám
zalékát kérheti a munkavállaló, mint bért. d) A 100 holdon aluli birtokkal rendelkező munkaadó a szalma részt a részesaratótól megválthatja, a helyben szokásos napi áron. e) A gabona részt és a szalmarészt a munkavállaló lakásáig a munkadó hazaszállítani köteles, vagy a fuvart készpénzzel megválthatja. A szalrnarész íuvarának megváltási ára fejében a munkaadó egy- égy részesnek 5 P-t tartozik fizetni. f) A marokszedő bére a gabona arató részének 20 százaléka. Az arató által kiszolgáltatandó 20 százaléka a marokszedőt tsak arra az időre eső .aratórészbői illeti meg, amikor a marokszedő a kaszással együtt dolgozott. A 20 százalék megállapítása szempontjából az aratásra az aratórész 80 százalékát, a hordásra 10 százalékát és az asztagolásra ugyancsak 10 százalékát kell számításba venni. 2. Aratás, hordás, asztagolás, szak- mánybérei kát. holdanként. a) Élelmezés mellett: Gyula íuv. Békéscsaba mv. Békési járás Gyulai járás no kg. Gyomai járás I Orosházi járás j Szarvasi járás ' Szeghalmi járás 100 kg. Élelmezés ugyanaz, mint a részes aratóknál. b) Élelmezés nélkül: Az élelmezés nélküli szakmáuybérek az élelmezés mellett megállapított szak- mánybéreknek 20 kg-inai felemelt meny- nyisége. 3. Cséplés és kazalozás (beleértve a tövek és pelyva összerakását, is) együttes munkáira megállapított legkisebb és legnagyobb munkabérek: a) a saját (nem bércséplő) gépnél élelmezéssel: 3.5 % élelmezés nélkül: 4 % Ebben a részbérben az etetők része is bent foglaltatik. b) bércséplőgépeknél 1. elevátorral rendelkező gépnél: élelmezéssel 3 % élelmezés nélkül 3.5 % 2. elevátor nélküli gépeknél élelmezéssel 3.5 % élelmezés nélkül 4.- ,. A részbérben itt az etetők munkabére nem foglaltatik benne, azt a géprészből a gép- tulajdonos köteles megfizetni. c) A cséplőgépnél foglalkoztatott női munkás, illetve másodosztályú munkás a férfi cséplőmunkás részére járó rész 75 zázalékát kapja, (háromnegyedrészes) d) A cjséplőmunkások — egész, és háromnegyedrészesek — részére hetenkint és fejenként a következő élelmezés jár: 10 kg. búza, 1 kg. szalonna, 1 kg. bab, vagy más főzelék, 1 és fél kg. burgonya, fél kg. hús, negyed kg. só, 25 fillér fűszer- pénz. Emellett az élelmezés mellett a cséplőmunkások napíeljöttétől naplementéig tartoznak a cséplőgépnél dolgozni és a munkanélküli napokra csak abban az esetben jár az élelmezés, ha a munkát a rossz időjárás, vagy a munkaadó akadályozza. 4. Aratás, hordás, cséplés és kazalozás együttes munkáira megállapított legkisebb, egyben a legnagyobb részbér a vármegye egész területén — Szeghalmi járás kivételével — a szemtermés 11 százaléka, a Szeghalmi járásban 12 százaléka, és egy kocsi szalma. 5. Az arató és csépiőrészt munkaadó a munkavállaló községében száliitani köteles (a szalmarész kivételével) melyre, lásd a (5. §. 1. pontjának e) bekezdését) vagy a munkavállaló lakhelyén lévő Fu- tura vagy Hombár bizományos utján szolgáltatja ki. 7- §• A tengeri, cukorrépa, takarmányrépa, cirok, burgonya, rétiszéna sarju és a szántóföldi takarmánynövények megállapított legkisebb és legnagyobb munkabérei. 1. A tengeri munkájára vonatkozó m unkabérek. a) Részbérek a vármegye egész területén a termés egyharmada, a szár egynegyede és a köztestermény egyharmada. A részesmiivelő ezért a bérért a következő munkákat köteles teljesiteni: Egyelést (fattyazást) háromszori kapálást, tengeri letörését szárról lefosztva, a tengeri vállogatását, behordását, góréberaká- sát, szárvágást, kötözést, a szár behordását és a munkaadó által megjelölt helyen kúpba való rakását. 23
