Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (46. évfolyam, 1-59. szám)

1943-01-31 / 5. szám

15 kg. burgonya, 4 liter főzelék, 2 kg. só, 1 liter ecet, 2 P füszerpénz. 6. A megállapított hónapos (sommás- bérek) bérek nem vonatkoznak a munka­szüneti napokon végzett munkára és az ilyen munkáért az arra a hónapra meg­állapított felemelt napszámos munkabér jár. 7. Annak a hónapos munkásnak, aki állatgondozással van megbízva, (ide nem értve az állatőrzést,) feltéve, hogy a kora reggeli és az esti etetést is végzi, havi 10 P állatgondozási dij jár. A munkaszüneti napokon végzett takarmányozási és gon­dozási teendőkért azonban külön napszám- bérre igénye nem lehet. 8. Ha a hónapos munkás ideje kitelik, a terményjárandóságának a munkás házá­hoz való szállításáról a munkaadó tartozik gondoskodni, illetőleg a terményjárandó­ságot a munkás községében lévő Futura, vagy Hombár bizományos utján méretheti ki. 9. Ha a hónapos munkás arat is, ab­ban az esetben az aratási részbér, vagy szakmánybér jár a sommásbér helyett. 3. §• Az egészbéres, gazdasági konventios cselédekre vonatkozóan megállapított legkisebb és egyben legnagyobb évi bér. 1. a) Gabonajárandóság 18 q gabona (ebből legalább 14 q kenyérgabona); b) Földjárandóság: 1. szántóföld meg­szántva tengerinek 1600 négyszögöl. 2. Kert­föld 200 négyszögöl; c) Állattartás: 1. egy tehéntartás (a he­lyi szokásnak megfelelő tartáson) és a te­hén borjának tartása elválasztásig, nős vagy családos cseléd részére. A nőtlen cselédnek is jár tehéntartás, ha családfenn­tartó. Egyébként a nőtlen cselédnek na­ponként 1 liter tej jár. A tehéntartást a munkaadó naponként kiszolgáltatandó tej­járandósággal megválthatja. A tejjárandó­ság címén családonként napi egy liter tej, mint alaptejjárandóság, azonfelül a harma­dik gyermektől kezdve gyermekenkint és naponként fél-fél liter tej jár a gyermek 12. életévének betöltéséig. A cselédtehén részére istálóról, alomszalmáról, a helyi szokásoknak megfelelő apaállatról és a fele költség erejéig pásztorról, a munka­adó köteles gondoskodni. 2. Egy anyasertés és egy évi szaporu­latának legelőn tartása. A cselédsertések részére legelőről, megfelelő apaállatról és a feleköltség erejéig kanászról a munka­adó köteles gondoskodni. Abban az eset­ben, ha a sertéspestis elleni simultánoltás nincs hatósági engedélyhez kötve, vagy a hatóság a simultán oltást engedélyezte és ha a munkaadó saját sertéseit simultánoz- tatja, a munkaadó a cseléd kívánságára a cseléd fogékony sertéseinek egyidejű szi­multánozásáról is gondoskodni köteles. A cselédsertések ellátásához felhasznált szé­rum árának felét az állatorvosi költségek­nek pedig teljes összegét a munkaadó kö­teles viselni. 3. Baromfitartás (legelőn vagy ház kö­rül) a helyi szokás szerint. A cselédállatok trágyájával a munkaadó szabadon rendel­kezik. d) Tüzelőjárandóság: 18 q darabos szén, vagy 6 ürméter kemény hasábfa, vagy 6 ürméter kemény 5—9 cm. átmérőjű dorongfa, vagy 12 ürméter kemény 2—5 cm. átmérőjű botfa, vagy 200 kéve rőzse, vagy szabad tüzelő. e) Lakás: az 1907. évi 45 t. c. és az ennek alapján kiadott szabályrendelet rendelkezései szerint a cselédnek járó egészséges lakás. f) Sójárandóság: 12 kg. g) Készpénzjárandóság: 180 P. 2. Ha az éves gazdasági cseléd külön­leges beosztásban vagy szakszerűséget igénylő munkakörben van foglalkoztatva (mint például gazda, magtáros, feliig'elő, iparos stb.) részére az 1. alatt megállapí­tott béreknél arányosan magasabb munka­bér jár. 3. Ha a gazdasági cseléd a törvényes munkaszüneti napon az állatápolási és ta-. karmányelőkészítési, valamint takarmányo­zási munkán kívül más munkát is köteles végezni, ide nem értve az állatőrzést, erre a napra az abban a hónapban megállapí­tott felemelt napszámbér jár. 4- §. A bentkosztos egészbéres gazdasági cselédekre megállapított legkisebb és leg­nagyobb munkabér. a) Évi bér mellett: teljes ellátás és 14 q búza, valamint egy pár bakancs. b) Havi bér mellett: teljes ellátás, valamint készpénzbér, mely decembertől —márciusig havi 35 P áprilistól, novem­berig havi 50 P. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom