Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-09-27 / 49. szám
és megállapítja. A hiány fedezésére a vármegyei pótadót jelöli ki. A kivetés azonban csak akkor történik meg, ha a m. kir. Belügyminiszter Ur a kiadások és bevételek végösszegeit végérvényesen megállapítja. A törvényhatósági bizottság felhatalmazza a vármegye alispánját, hogy ameny- nyiben valamelyik rovaton a hitel nem elégséges, úgy a nyugdíj költségvetés ösz- szes hiíeleinek keretén belül 6aját hatáskörében hitelátruházást eszközöljön. Ili. fejezet Alapok költségvetése Katonabeszállásolási alap A törvényhatósági bizottság a vármegye területén átvonuló katonaság beszállásolásával felmerülő kiadásokra, katonai nevelő és képző intézeti alapítványok költségeire és a hadszerraktárak tatarozá- si költségeire szükséges összegekről a ka- tonabesállásolási alap költségvetésének keretén belül kíván gondoskodni. Az átvonnló katonaság beszállásolásával felmerülő kiadásokra, a katonai képző és nevelő intézeti alapítványok költségeire a hadszerraktárak tartozási költségeire a múlt évi, már jóváhagyott hiteleknek megfelelő összeg irányoztatott elő. A törvényhatósági bizottság a megállapított kiadásokra fedezetül kijelöli a hadszertárak bérjövedelmét, melyet a múlt évi hitellel egyezően 5.G00 pengőben állapit meg. Ezek szerint tehát a katonabeszállásolási alap 1943. évi költségvetését: 22.220 pengő szükséglettel, 5.600 pengő fedezettel és igy 16.020 pengő hiánnyal elfogadja és megállapítja. A hiány fedezésére a vármegyei pót- adót jelöli ki. A kivetés azonben csak akkor történhetik meg. ha a m. kir. Belügyminiszter Ur a kiddások és bevételek ösz- szegeit végérvényesen megállapitja. Ezek szerint a vármegyei pótadóból fedezendő hiány: 1. A vármegyei háztartást alap hiánya 519.996 pengő. Ebből a megyei városokat és községeket egyaránt terheli 389.143 pengő, inig csak a községeket terheli 130.853 pengő (a községek iskolánkivüli népművelési kiadásaira előirányzott hitel a 21.700—1939. B. M. sa. rend. alapján és a testnevelési alap költségvetésének hiánya) A megyei városokat és községeket egyaránt terhelő 389.143 pengőből az 1942 évre kivetett 5.616.907 pengő állami egyenes adók után 6.93 százalék arányában a megyei városokra 134.344 pengő, a községekre pedig 254.799 pengő esik. A 130.853 pengő fedezésére csak a községekben az 1942. évre Mvetett 3.677.787 pengő állami egyenes adók után 3.56 százalékos pótadó lesz kivetendő. A vármegyei háztartási alap hiánya tehát a megyei városokban 6.93 százalékos, a községekben pedig 10.49 százalékos vármegyei pótadóból nyer fedezetet. 2. A vármegyei egyesitett nyugdíjalap hiánya 766.208 pengő. Ebből a vármegyei központi alkalmazottak 139.556 pengő illetőleg a vármegyei járási és községi alkalmazottak összesen 1.333.446 pengőt kitevő nyugdíjba beszámítható illetménye arányában a megyei városokat és községeket egyaránt terheli 72.560 pengő, kizárólag a községeket terheli 693.646 pengő. A megyei városokat és községeket egyaránt terhelő 72.560 pengőből az 1942. évre kivetett 5.616.907 pengő állami egyenes adók után 1.29 százalék arányában a megyei városokra 25.049 pengő, a községekre pedig 47.511. pengő esik. A 693.646 pengő hiány fedezésére csak a községekben az 1942. évre kivetett 3.677.787 pengő állami egyenes adók után 18.86 százalékos vármegyei pótadó lesz kivetendő A vármegyei nyugdíjalap hiánya tehát a megyei városokban 1.29 százalék, a községekben pedig 20.15 százalékos vármegyei pótadóból nyer fedezetet. 3. Az, alapok költségvetésének hiánya 16.620 pengő, melynek fedezésére a megyei városokban együttesen az 1942. évre kitett 5.616.907 pengőt kitevő állami egyenes adók után 0.29 százalékos vármegyei pótadó lesz kivetendő. Végeredményben a megyei városokban 8.51 százalékos, a községekben 80.93 százalékos pótadó kivetése válik szükségessé 349
