Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-04-19 / 19. szám
kezések 1942. évi április lió lO.-ével lépnek hatályba. Amennyiben a már megkötött szerződések szerinti napszámos órabér a fentiekben megállapított bérektől eltérő, a a szerződés a jelen határozatban megállapított bérösszegeknek megfelelően helyesbítendő. II. Aratási és cséplési munkabérek. A „Munkabérszabályzat11 II. részében az aratási és cséplési munkabérekre vonatkozó rendelkezések a következő negyedik ponttal egészitendők ki. 4. Az aratás — hordás — asztagolásra eső élelmezés kát. holdanként és páronként 5 kg. búza, fél kg. szalonna, fél kg. bab, 1 kg burgonya, egynegyed kg. hús és az egész aratási hordási és asztagolási időre 1 liter ecet, 1 kg. só és 1 P fűszer pénz. Ha az aratás, hordás asztagolási munkák folyamatos végzését a rossz időjárás vagy a munkaadó akadályozza, a munkás részére a holdankénti élelmezési adagon felül a munkanélküli napokra a „Munka- fa érszabályzat" II. rész 1. pontja alatt felvett heti élelmezés arányos része adandó ki. A cséplőmunkások részére hetenként és fejenként a következő élelmezés jár: 10 kg. búza, 1 kg. szalonna, 1 kg. bab vagy más főzelék, 1.5 kg. burgonya, fél kg. hús, egynegyed liter ecet, egynegyed kg. só, 25 fillér íüszerpénz. Emellett az élelmezés mellett a cséplőmunkás napíeljötté- től naplementéig tartozik a cséplőgépnél dolgozni és a munkanélküli napokra csak abban az esetben jár az élelmezés, ha a munkát a rossz időjárás vagy a munkaadó akadályoza. III. A burgonya munkájára vonatkozó legkisebb és legnagyobb munkabér. A „Munkabérszabályzat“ VI. rész 1. pontja első bekezdése alatt megállapított a burgonya részes munkájára vonatkozó rész hatályát veszíti és helyébe a következő rendelkezés lép: „A burgonya részes munkájával járó alább megjelölt kézimunkákért a munkabér a vármegye egész területén a termés egynegyedrésze.“ Az 1. pont a)—g)-ig alpontjai alatt felvett rendelkezések továbbra is érvényben maradnak. A 2. pont alatt megállapított legnagyobb szakmánybér 1942. évi április hó 10-től legkisebb munkabérnek tekintendő a legmagasabb munkabér azonban a legkisebb szakmánybérnek 15 százalékkal felemelt összegét nem haladhatja túl. A 2. pont a)-alpontja alatt felvett rendelkezések továbra is érvényben maradnak. IV. Községi mezőőrök és hegyőrök legkisebb évi bére. A „Munkabérszabályzat" XV.-ik részében a községi mezőőrök és hegyőrök legkisebb évi bérére vonatkozó rendelkezés hatályát veszíti és helyébe a következő rendelkezés lép : „A községi mezőőrök és hegyőrök a legkisebb évi bére, — tekintet nélkül arra, hogy javadalmazásukat készpénzben vagy természetben, vagy mindkettőben kapják, — 480 P, ezenkívül évenként egyrend nyári ruha, kétévenként egyrend téli ruha, 4 évenként egy télikabát vagy köpeny és évenként egy pár bukancs. A mezőőrt és hegyőrt a megállapított munkabér megilleti akkor is, ha a mezőőri il- lletőleg a hegyőri szolgálatban nem tölti ki az egész évi szolgálati időt, kivéve a ruha járandóságot, amely teljes egészében csak abban az esetben jár, ha a mezőőri vagy hegyőri szolgálatban 3 évet kitölt, egyébként a szolgálati évekre a ruhajárandóság vagy pénzbeli egyenértékének arányos része jár. A megállapított ruhajárandóság a jelen határozat keltétől számított első költségvetési év kezdtétől jár.“ V. A „Munkabérszabályzat“-nak a jelen határozattal nem érintett rendelkezései továbbra is teljes egészében érvényben maradnak és az általános rendelkezései a jelen határozatban megállapított munkabérekre is kiterjednek. Kelt Gyulán, a Békésvármegyei Mun- kabérmegállapitó Bizottságnak 1942. évi április hó 9.-én tartott ülésében. Moldoványi János s. k. elnök. Bállá Sándor s. k. m. kir. gazdasági munkaügyi felügyelő. 118
