Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1941. január-december (44. évfolyam, 1-61. szám)

1941-01-26 / 4. szám

dig március 16-tól október 15-ig fél óra reg- gelizési idő, junius és julius hónapokban másfélóra, az év többi hónapjaiban egy óra ebédidő, április 24-től szeptember 29-ig félóra uzsonnaidővel. Az I. rész 1. pontjának f) alpontja he­lyébe a következő rendelkezés lép : f) annak a napszámosnak, aki igás álla­tok mellett vau alkalmazásban és az igás ál­latok etetését és ápolását is végzi, az osztá­lya szerint megállapított napszámbérnél 10 százalékkal magasabb napszámbér jár. II. rész módosításai. A II. rész 1, pontja helyébe a következő rendelkezés lép. 1. Aratás, hordós, asztagolás részbérei élelmezés mellett: Gyula m. városban, Bé- késosaba in. városban, békési járásban, gyu­lai járásban, gyomai járásban, orosházai já­rásban és a szarvasi járásban az ősziek 12. rész termény és szalma, biztositék kát. hol­danként 90 kg. Tavasziak 11. rész termény és szalma, biztositék kát. holdanként 80 kg. Szeghalmi járásban az ősziek 11. rész termény és szalma, biztositék kát. holdanként 90 kg, tavasziak 10. rész termény és szalma, biztositék kát. holdanként 80 kg. Élelmezés: hetenként és páronként 20 kg búza, 2 kg szalonna, 2 kg bab vagy más főzelék, 3 kg burgonya, 1 kg hús, fél liter ecet, fél kg só és 50 fillér füszerpénz. Amennyiben a burgonya és hús a mun­kaadónak nem áll rendelkezésére és beszer­zése nehézségekbe ütközik, az esetben he­lyette a füszerpénz 2 P-re emelendő fel. A hordási és asztagolási időre a fenti­ekben megállapított élelmezésnek a hordást és asztagolást végző részes részére az 50 száza­léka jár. A II. rész 1. pontjának b) alpontja he­lyébe a következő rendelkezés lép. b) ha a munkaadó a learatandó terület egyrészét aratógéppel vágja le, az igy leara­tott terület részbére fejében a munkavállaló tartozik az aratógép után a kévék összeraká­sát és a tartó gereblyézését elvégezni, azon­kívül a munkaadó részére annyi különmunka­napot teljesíteni, ahány kát. hold levágását a munkaadó géppel elvégezte. A II. rósz 1. pontjának d) alpontja a kö­vetkező rendelkezéssel egészül ki. A szalmarész fuvarjának megváltási ára fejében a munkaadó egy-egy részesnek 5 P t tartozik fizetni. A II. rész 1. pontjának e) alpontja a kö­vetkező rendelkezéssel egészül ki: Az arató által kiszolgáltatandó egyharmadrész a ma­rokszedőt csak arra az időre eső aratórész­ből illeti meg, amikor a marokszedő a kaszás­sal együtt dolgozott. Az egyharmad rész meg­állapítása szempontjából az aratásra aratórész 80 százalékát, a hordásra a 10 százalékát, asztagolásra 10 százalékét kell számításba venni. A II. rész 1. pontjának f) alpontja he­lyébe a következő rendelkezés lép : f) egy- egy kaszára legfeljebb 8 kát hold learatandó területet kell biztosítani, de 6 kát. holdnál kevesebb nem lehet. A II. rész 2. pontjának a) alpontja he­lyébe a következő rendelkezés lép : a) aratás, hordás, asztagolás legkisebb szakmánybére kát. holdanként élelmezés mellett : Gyula m. városban, Békéscsaba m. városban, békési járásban, gyulai járásban, gyomai járásban, orosházi járásban, szarvasi járásban 110 kg, szeghalmi járásban 100 kg. Élelmezés ugyanaz, mint a részesaratóknál. III. rész módosításai. A III. rész 1. pontjának b) alpontjában helyébe a következő rendelkezés lép: b) a részesmüvelő a következő munkákat tartozik teljesíteni : Vetést, négyszeri kapá­lást, eggyelést, (fattyalást) tengeri letörését, száron lefosztva, tengeri válogatást, behor- dást, górébarakást, szárvágást, kötözést, a szárbehordást, a munkaadó által megjelölt helyen kupbarakását. Ha a részesmüvelő a vetést és a 4. ka­pálást nem végzi, az esetben a termés és melléktermékek negyed része illeti meg. A III. rész 1. pontjának c) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép : c) a köztestermény csak a munkaadó beleegyezé­sével és általa megengedett mérvben termel­hető. A III. rész 1. pontjának d) alpontja he­lyébe a következő rendelkezés lép : d) a 100 kát. holdon aluli munkaadó a részesmüvelő szárrészét megválthatja. A 100 kát. holdon felüli munkaadó a szárrészt csak az esetben válthatja meg, ha arra a részesmüvelőnek saját állatai (tehene) részére szüksége nincs. A megváltási ár a helyében szokásos kévén- kénti ár. A III. rész 1. pontjának e) alpontja utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép: A munkaadó a részesmüvelő által telje­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom