Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1940. január-december (43. évfolyam, 1-61. szám)
1940-09-15 / 43. szám
ugyanekkor a kérdéses község, város egész menetileg jóval nagyobb fogyasztás követszii kségletét. (Az I-ső fokú hatóságok idevonatkozó adatai a napokban érkeznek be.) Az F. M. adja ki a rendelet (5. §-a értelmében szept. 15-től kezdve a szállítási engedélyt. Ezt az engedélyt a termelő, illetve a kereskedő a minisztertől kéri. A 83.000—1940. K. K. M. sz. rendelet a tűzifa kereskedelmet szabályozza. A nagykereskedő kijelölése iránti kérelmet a K. K. M.-liez címezve illetékes I-ső fokú iparhatóság gyűjti össze a Kér. és Iparkamara véleményével együtt a th. első tisztviselőjéhez adja be, aki ezeket véleménye kíséretében a K. K. M.-hez terjeszti fel. (Adatok, illetve kérelmek a napokban érkeznek be.) A tűzifa kiskereskedőket a megadott irányelvek szerint í. évi okt. 15-ig törvény- hatóságok első tisztviselői kötelesek kijelölni. A kijelölésekről a Külkereskedelmi Hivatal utján a K. K. M.-hez jelentés teendő. Ná-) lünk ez szeptember végéig meglesz.) Tűzifa nagykereskedői körzeti beosztás: Békéscsaba—gyulai körzetbe tartoznak : Egész Békésvármegye, battonyai, eleki, mezőkovácsházi és nagylaki járások, továbbá Biharból a cséffa-nagyszalontai járás. A cukor ellátás változatlanul jegyrendszer mellett történik és bár még mindig kétségtelenül fennáll avidékilakósságnakazapanasza, hogy a megállapitott fejadagok a szükségletek kielégítésére nem elegendők, mégis azt kell jelentenem, hogy különösebb panasz a cukorellátásra vonatkozólag hozzám nem érkezett. Szaporodnak azonban a panaszok a petróleum ellátást illetően. Főként azokból a községekből érkeznek ilyen panaszok, melyek nagyobb kereskedelmi gócpontok közelében fekszenek, mert az ilyen községek lakossága tekintélyes részében a nagyobb gócpontokon szerezte be szükségletét, minek következtében a petróleum fogyasztás tekintetében kiadott rendeletek azt eredményezték, hogy most községeik területén a szükséges világítási anyagot beszerezni nem tudják, mert a kontingensek az egyes községekre az eddigi fogyasztás arányában állapittatatik meg. Egyéb közfogyasztási cikkekben ezidő- szerint különösebb hiány nem mutatkozik, de kétségtelen, hogy minden ilyen cikkben a készletek erősen megcsappantak az átkeztében. A vármegye különböző társadalmi rétegeinek megélhetési viszonyait illetően, az alábbiakat jelentem : A gazdatársadalomra a gazdasági év az eddigi megállapitások szerint nem volt kedvező. A szélsőséges időjárás miatt a bevetett területek hozama alatta marad a szokásos termésátlagoknak. A terméseredmények általában a vármegye különböző vidékei szerint változóak, de általában a gabonaféléket illetően gyengének mondhatók. A kapásnövények hozama egyenlitheti ki az eddigi kilátások szerint a mutatkozó hiányt, de teljesen pótolni aligha fogja. Némi kárpótlást találnak a gazdák a kisebb termés- eredményekért abban, hogy általában minden gazdasági termény, valamint az állat- állomány is kielégítő árak mellett értékesíthető. i A kereskedelmi életre és a kereskedőkre bénitólag hatottak a nagy arányú katonai be- j hívások és sok helyen az üzlettulajdonos, mint alkalmazottaknak bevonulása, minek következtében több esetben üzletüket bezárni kényszerültek. A fokozott intézkedésekkel és minden téren érezhető áruhiánynyal, az itthonmaradottak és családtagjaik nehezen tudnak megküzdeni. A családfenntartók bevonulása, a forgalom megcsappanását vonta magaután és jelentések szerint olyan helyzetbe hozta különösen a kiskereskedőket, hogy korábban fennálló fizetési kötelezettségeiknek, csak a legnagyobb küzdelemmel tudnak vontatottan megfelelni Fokozta a kintlevőségek behajtásának nehézségeit, a rossz termés eredmény is, úgyhogy mindent egybevetve, a kereskedelemre a bekövetkező téli hónapok előreláthatóan nem lesznek kedvezőek. A különböző iparágakra vonatkozólag és egyben az iparosok helyzetére is jelentem, hogy a tavaszi árvíz lehuzódása után, nagy késedelemmel és igen nehéz körülmények között indult az építési szezon. A magántőke most is tartózkodik a nagyobb beruházásoktól s a középitkezés is szünetel. Tatarozási s az árvíz okozta károk helyreállítási munkái szolgáltattak némi munkaalkalmat, de az építő iparosság ezt sem tudta kellően felhasználni az időközben megkezdődött katonai bevonulások és az anyaghiány miatt. Természetesen az építőipar295
