Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1940. január-december (43. évfolyam, 1-61. szám)
1940-09-15 / 43. szám
foglalt rendelkezéseknek megfelelően, felülvizsgáltam. A városi számadások jóváhagyása tárgyában hozott határozataimat a Belügyminiszter úrhoz megerősítés végett felterjesztettem. Mind a városok, mind a községek a múlt számadási évet kielégítő eredménnyel zárták, hiány sehol sem jelentkezett. Egyes esetekben történtek ugyan kisebb-nagyobb hiteltul- lépések, azonban a múlt évekhez viszonyítva a szabálytalanságok jelentéktelennek tekinthetők. Az igazolási eljárást, mint a múltban most is folyamatba tettem. A vármegyei alapok 1939. évi zárszámadásainak jóváhagyása tekintetében az illetékes kormányhatóságok még nem intézkedtek. Legutóbbi jelentésemben említettem, hogy a rendkívüli súlyos gazdasági viszonyok között a törvényhatóság háztartási, vármegyei egyesitett nyugdíj és a közúti alap 1940. évi költségvetésében megállapított híielek teljes fel- használása súlyos feladat elé állít. A vármegye területén a tavaszi árvíz és talajvíz miatt előállott gyenge termés folytán a vármegyei pótadó, útadó és közmunka előreláthatóan nem fog az előirányzott mérvben befolyni és így a költségvetéseket pénztári fedezet hiányában teljesen végrehajtani nem tudom. A vármegyei nyugdíjalap helyzete sem kielégítő, mert ezt az alapot a belügyi tárcával szemben 124.000 P, a th ebadó-alap pal szemben pedig 190 000 P. kölcsöntartozás terheli s igy az alap szenvedő állaga most 314.000 P-t tesz ki. A nagy összegű szenvedő vagyon keletkezése abban találja magyarázatát, hogy az alap költségvetésének végrehajtásánál takarékoskodni aem lehet, mert a törvényszerű ellátások mindenkor pontosan fizetendők, ezzel szemben az előirányzott bevételben — amelynek számottevő részét a vármegyei pótadó képezi — a rendkívüli viszonyok folytán előállott gyenge adófizetés miatt nagy arányú csökkenés jelentkezett A folyó évben a belügyi tárcálól 40 000 P kölcsön felvétele vált szükségessé, mig az ebadóalapból három részletben felvett 90 000 P-ből a nyugdíjalap csak 60.000 P t fizetett vissza és amennyiben a bevételeknél kedvezőbb eredmény nem állana elő, úgy újabb előleg, vagy kölcsön felvételére lesz szükség. A háztartási, nyugdíj és katona beszállá- aolási alapok hiányainak fedezésére szolgáló pótadó 875.147 P előirányzatára augusztus hó végéig 374.570 P folyt be, ami a múlt évi hasonló időszak 55 %-os eredményével szemben 42 '/• os befizetésnek felel meg. Hasonlóan kedvezőtlenebb az eredmény az útadónál, közmunkánál és az ebadó alapnál is. A vármegyei közúti alap hiányának fedezésére szolgáló útadó előirányzata 736.811 P, a vármegyei közmunka előirányzata 636.623 P, összesen tehát 1,373.434 P. Erre befolyt 534.074 P, ami az előirányzat 40 %*ának felel meg. A közúti alapnál a közmunka szolgáltatásnak az a része, amely a „Mezőgaz daság megsegítésére szolgáló alap* terhét képezi, a múlt évi kezelésből 272.878 P-t, a folyó évi előírásból 3&7.152 P-t, összesen 660.050 P-t tesz ki. Erre az említett alap ezideig 105.000 P-t utalt át, úgyhogy terhére még 555.050 P. hátralék jelentkezik. A törvényhatósági ebadóalap !939. évi kivetésének behajthatatlan hátraléka 46 876 P, a folyó évi kivetés 70.270 P, a tényleges tartozás tehát 117.146 P, ebből az összegből f. évi augusztus hó végéig befolyt 26.864 P és igy a ma még behajthatatlan kinlevőség 90.282 pengő. A vármegye területén lévő vagyontalan lakosság részére sertéspestis elleni szimultán oltáshoz szükséges oltóanyag, valamint az oltási költségek fedezésére, a beérkezett igénylések alapján a mai napig 8216 pengőt utalványoztam. A gyógyszerek, kötszerek és gyógyászati segédeszközök költségeire a rendelkezésemre bocsájtolt állami támogatás 42.480 P, ezzel szemben a mai napig ténylegesen felmerült szükséglet 88.124 P, úgyhogy a városi és községi önkormányzatok az eddig felmerült szükségletből 45.644 P, valamint a folyó évben még felmerülő szükségleteket — kb. 40.000 P. a saját háztartásuk terhére kénytelenek fedezni. Ez a kiadás néhány évvel ezelőtt nség teljesen állami hozzájárulásból nyert fedezetet. A tavaszi belvizek által okozott károkat az árvízvédelmi kormánybiztosság által adott segélyek felhasználásával túlnyomó részben sikerült helyreállítani. Ez a megállapításom azonban kizárólag csak a koratavaszi belvizekre vonatkozik, mert a további esőzések során olyan újabb károk keletkeztek, amelyeknek helyreállításához a szükséges fedezetet előteremteni nem lehet. Ezt bővebben indokolnom a törv. hat. bizottság tagjai előtt úgy gondolom nem kell és elegendő lesz, ha reámutatok arra a körülményre, hogy Békés vármegyében a tanyai épületek, lakóházak, istállók sőt igen tekintélyes részben a belterületi lakások és melléképületek is vertfalból, 391
