Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1940. január-december (43. évfolyam, 1-61. szám)
1940-09-01 / 39. szám
eiötérjesatése alapján — á törvényhatósági bizottság minden évben a februári rendes közgyűlésen határoz. Ezen az alakon, továbbá figyelembe véve azt a körülményt, hogy egyrészt a tömegesen igényelt tanúsítványoknak kiállítása igen nagymérvű nyomtatványszükségletet igényel, másrészt, hogy a vármegye háztartási költségvetésben irodaszerekre, papír és nyomtatványszükséglet fedezeteként biztosított hitelkeret a tapasztalat szeri t minden évben elégtelennek bizonyul, határozott a törvény- hatósági bizottság a fentiek szerint. Erről a további törvényszerű eljárás végett a vármegye alispánját ezzel a véghatározattal értesíti a törvényhatósági bizottság. K.m.f.t. Kiadta: Dr. Liszongi s. k. vrn. aljegyző. Békés vármegye alispánjától. 15446—1940 ikt. sz. Tárgy : Brunner Imre és felesége nagy- szénási lakosok kérelme újabb, az 1939. IV. t.-c. 1. § 3. bekezdésének b. pontja alapján kiadható tanúsítvány kiállítása iránt. Véghatározat: A kérelmet a m. kir. Közigazgatási Bíróság 15 számú jogegységi megállapodása értelmében nem teljesitem. Megokolás: Az idézett jogegységi megállapodás szerint az 1939. IV. t.-c. 1. §-a 3. bekezdésének b. pontja alkalmazhatósága szempontjából annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a minősítendő személy zsidónak nem tekintendő személlyel kötött-e házasságot, mindenkor a házasságkötés időponíjában fennállott állapotok az irányadók. j Az, aki az izraelita hitfelekezet tagja, a | törvény első bekezdése szerint zsidó. Aki te- ! hát ilyen személlyel köt házasságot, arról nem lehet azt mondani, hogy zsidónak nem tekintendő személlyel lépett házassági viszonyba. Ebből pedig okszerüleg következik, hogy annak a személynek, akivel a tanúsítványt kérő házasságra lépett, a házasságkötés időpontjában már nem zsidónak kell lennie. Kérelmezők házassági anyakönyvi kivonatuk tanúsága szerint a házasságkötéskor még izraeliták volt; k. Ők tehál csak az a. pont alá eső korlátozott jogú nem zsidók lehetnek a gyermekeik is, amennyiben a c. pont alá vonhatók, a 6. bekezdésben meghatározott korlátozások alá esnek, mint az a. pont alá tartozó szemé, lyek ivadékai. E mellett a jogi álláspont mellett a gyakorlatban is érvényesülhet az 1 § 6. bekezdésének az a rendelkezése, amely az a. pont alá eső személyekre és ivadékaira nézve bizonyos korlátozásokat állít fel, míg az a felfogás, amely szerint az ügy elbírálásakor fennálló állapotok az irányadók, a gyakorlatban az 1. Ü- 6. bekezdésének hatályon kívül helyezését eredményezné, mert e szerint minden a. pont alá eső házaspár a házasság- kötés ténye alapján b. pont alá tartozása nélkül, minélfogva ivadékaira sohasem lenne az 1. §. 6. bekezdése alkalmazható. A törvény egyik rendelkezésének azon- j bán oly magyarázatot adni, amely kizárja j a törvény másik rendelkezésének gyakorlati i érvényesülését — nem lehet. Erről kérelmezők jogi képviselőjét dr. \ Dolch Sándor orosházi lakos ügyvédet azzal í értesítem, hogy véghatározatom ellen nálam benyújtandó és a m kir. Közigazgatási Bírósághoz címzett panasszal lehet élni. Gyula, 1940 augusztus hó 16. dr vitéz Márki s. k. alispán. 267
