Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)
1939-12-16 / 59. szám
november hó végéig befolyt: 771.886 P. hátralék: 470.887 P. igy tehát a befizetés a folyó évi kivetés 91%-ának, mig a teljes előírás 62*/o-ának felel meg. A vármegyei közúti alap szükségleteit szolgáló vármegyei útadó és községi közmunka eredménye: múlt évi hátralék: 658.916. P, folyó évi kivetés: 1,623.300 P. összesen: 2,282.216 P. november hó végéig befolyt: 1206.948 P. háralék 1,075.268 P. igy tehát a befizetés a folyó évi kivetés 74%- ának, mig a teljes előírás 54%-ának felel meg. A fenti összegekben nem foglaltatik benn a mezőgazdasági alap által a mezőgazdák részére nyújtott kedvezmény folytán átvállalt tartozás, melynek tételei az alábbiak szerint foglalhatók össze: múlt évi hátralék 152.921 P, folyó évi megállapítás 375.700 P, összesen: 528.621 P. a közúti alap javára eddig megtérített összeg 192.000 P, hátralékos követelés: 336.621 P, igy tehát a folyó évi előirányzat 50°/c-a folyt be a mezőgazdasági alap terhére. Az ebadó alap kivetési és befizetési eredményei a következők: múlt évi hátralék 38.288 P, folyó évi kivetés 76.783 P, összesen: 115.071 P. f. évi november hó végéig befolyt 61.938 P, összesen: 53.133 P, igy tehát a befizetés a folyó évi kivetés 80%- ának, mig a teljes előírás 53%-ának felel meg. A befolyt összeg felerészben a közegészségügyi ebadó- és felerészben az állategészségügyi ebadóalap javára nyert elszámolást. A vármegyei nyugdíjalap a folyó év folyamán a belügyi kincstártól 31.000 P kölcsönt kapott, mely a múlt évről még ki nem fizetett 84.000 P kölcsönnel együtt 115.000 pengőt tesz ki. Ebből a folyó évben kapott 31.000 P kölcsönt már vissza is fizette és remény van arra, hogy a múlt évben felvett összegnek egy része is kiegyenlítést nyer. Az ebadó alappal szemben fennálló 194.000 P tartozásra pedig előreláthatólag 30.000 P-őt fog az alap az év végéig törleszteni. A megyei városok 1940. évi költségvetéseit felülvizsgáltam és Békéscsaba megyei város költségvetését 50%-os községi pótadóból fedezendő hiánnyal, mig Gyula megyei város költségvetését 83 százalékos pótadóból fedezendő hiánnyal megerősítés, illetve jóváhagyás végett az előirt időre, javaslat mellett, a m. kir. Belügyminiszter úrhoz terjesztettem fel. Az 1940. évi költségvetéseket a járási főszolgabirák és az érdekelt községek vezetőjegyzőinek bevonásával bizottságilag, a takarékosság elvének szigorú szem előtt tartásával felülvizsgáltam és annak során a szükségleteket oly mértékig szállítottam le, hogy az 1940. évi pótadó mérve a folyó évivel szemben lényegesen seholse emelkedjék. Mindenütt azonban az emelkedés megakasztása nem volt keresztülvihető, mert olyan szükségletek jelentkeztek, melyek fedezése pótadó emelése nélkül nem volt lehetséges. A m. kir. Belügyminiszter ur rendelete értelmében azoknak a községeknek a költségvetéseit is saját hatáskörben állapíthattam meg, melyeknek költségvetési hiánya 50 százalékot meghalad ugyan, azonban az előző évi pótadó, vagyis a folyó évi pótadó százalékát meg nem haladja. Tehát véglegesen 11 községnek költségvetését állapíthattam meg 50 százalékot meg nem haladó pótadóból fedezhető és 10 községnek költségvetését állapíthattam meg 50 százalékot meghaladó pótadóból fedezhető hiánnyal, 7 község költségvetését a helyszínre kiküldendő miniszterközi bizottság fogja látárgyalni. A m. kir. belügyminiszter urnák 133.000—1939. számú rendelete intézkedik az 1939. évi IV. negyedére és az 1940. évre u. n. inségjárulék kivetése iránt. Változást hoz e rendelet, mert amig az elmúlt esztendőkben az inségjárulék csak egyes községekben és városokban vettetett ki, addig-ez alkalommal egyszeri inségségjá- rulék kivetését a törvényhatósági és megyei városokban, valamint a községekben kivétel nélkül elrendeli. Az egyszeri inség- járulékot a jövedelemadó, a társulati adó, a tantiemadó és az általános kereseti adó 469
