Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)

1939-12-16 / 59. szám

volt biztosítható, hanem a megkezdett szer­vezési és kiépítési munkák — ha csökkent ütemben is, — fennakadás nélkül folytak. II. Közbiztonság. Jelentem, hogy a vármegye közbiz­tonsági viszonyaiban, a törvényhatósághoz intézett legutóbbi jelentésem óta, említésre méltó változás nem történt. Szeptember hónapban megtartott köz­gyűlés óta a vármegye területén 32 tüz­eset fordult elő. A tűzkár épületekben 3956 P., ingóságokban 5148 P. Az összes tűzkár 9104 P., melyből biztosítva volt 8335 P., nem volt biztosítva s igy nem té­rült meg 769 P. értékben megsemmisült épület, illetve ingóság. A vármegye tűzrendészete terén az el­múlt közgyűlés óta az az említésre méltóbb változás, hogy Szarvas község a közös és kölcsönös légoltalmi célokra is alkalmas autó-szerkocsit épittett, ezen kívül tűzvé­delmi felszerelését egy autóvészvonattal is gyarapította, Csabacsüd község tűzoltó szer­tárt és őrszobát épített, Békéssámson és Mezőberény község képviselő testületé uj tüzoitó szertár, illetve laktanya építését határozta el, Tótkomlós község tűzvédelmi felszerelését ugyancsak egy autó-szerko­csival gyarapította. A vármegyében a vá­rosokban 6, a községekben pedig 12 autó­szer áll már a tűzoltóság szolgálatában. Az összes autószerek száma 18, a motoros fecskendőké pedig 20 darab. A vármegyei tűzoltó szövetség szep­tember 17-én Szarvas községben megtar­totta évi rendes közgyűlését, amelyen részt vett Horváth István, a szegedi kerületi tűz­rendészed felügyelő is. E helyen jelentem be, hogy a Hon­védelmi Miniszter Ur által elrendelt lég­védelmi és oltalmi gyakorlatok vármegyénk városaiban és községeiben október hó 24. és 25-én tartattak meg. A beérkezett je­lentések szerint a lakosság fegyelmezetten viselkedett és a rendeletben előirt köte­lességeinek elegét tett. A légoltalom kiépí­tése vármegyénkben szépen halad. Kedve­zőtlenül befolyásolja azonban a kiépítést az, hogy erre a célra felvett és a légol­talmi költségvetésben biztosított összeg a legtöbb községben elégtelennek bizonyul, A közös és kölcsönös légoltalmi felada­toknak eredményesebb keresztülvitele ér­dekében vármegyei alap létesítését tartom szükségesnek, amelynek révén — a köz­ségeknek újabb megterhelése nélkül, — a most is rendelkezésre álló költségvetési összegek gazdaságosabb és célirányos fel- használásával, — a felszerelések kiegészí­tése fokozatosan megtörténhet. Az erre vonatkozó szabályrendelet tárgyalás céljá­ból egyidejűleg beterjesztettem. E fejezeten még bejelentem, hogy a szarvasi járást minta tűzrendészed járássá kívánom kiépiteni. Az erre vonatkozó* elő­munkálatok már megtétettek. III. Közgazdaság: A. Mezőgazdaság. Szeptember hónap második fe­lében hűvösebb, ekőben bővelkedő időjárás uralkodott, mely esős hűvös idő október közepéig tartott, igen gyakran reggeli fa­gyokkal. Október hó második felében az idő átmenet nélkül felmelegedett s mintegy 6-7 napi meleg idő után ismét hűvösebbre fordult, mely hűvös idő, a hó végéig tartott gyakori esőkkel és erős széllel. November hóban is megtartotta erős enyhe jellegét » az idő és csak 48-22 között volt kissé hű­vösebb az időjárás, mikor is fagypontig süllyedt a hőmérséklet. Ezt kővetőleg ismét enyhe, esős időjárás volt. Általában az évszaknak megfelelő hő­mérsékletnél cca 8-10 fokkal enyhébb volt az időjárás, de sokkal bővelkedőbb a csa-. padékban, mely nagy átlagban a kétszere­sét, egyes vidéken a háromszorosát is el­érte a normális csapadék mennyiségnek. Nagy átlagban számolva a vármegye terü­letén jelentésem időszaka alatt 220—280 mm csapadék esett. Búza, rozs, árpa és zab főtermények terméseredményeit vármegyei átlagban, szeptemberi közgyűléshez tett jelentésem­ben már ismertettem és igy most ennek jelentését mellőzöm. Tengeri termés a folyó évben igen gyenge volt s vármegyei ádázban 600—800 kg-re tehető kát holdankint. 463

Next

/
Oldalképek
Tartalom