Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)
1939-10-08 / 48. szám
a vármegyei háztartási alapra vonatkozó része az előző 1939. évivel szemben a következőkben módosul: az 1939. évi szükséglet volt 289.102 P az 1940. évi szükséglet pedig 320.408 „ emelkedés tehát 31.306 „ az 1939. évi fedezet volt 46.458 „ az 1940. évi fedezet 33.477 „ a csökkenés tehát 12.981 „ A fedezetlen hiány aa 1939. évben volt 242.644 pengő, az 1940. évben pedig 286.931 pengő, tehát a hiány az 1940. évben 44.287 pengővel több. A vármegyei pótadóból fedezendő hiány az 1939. évben 5.8 százalék volt, az 1940. évben pedig 6.62 százalék lesz, az emelkedés tehát 0.82 százalék. Az 1940. évi költségvetésnek szorosan a vármegyei egyesitett nyugdíj alapra vonatkozó része az 1939. évivel szemben a következőképen alakul: az 1939. évi szükséglet volt 613.706 P az 1940. évi szükséglet lesz 619.606 „ az emelkedés tehát 5.900 „ az 1939. évi fedezet volt 40.444 „ az 1940. évi fedezet lesz 57.959 „ az emelkedés tehát 17.515 „ az 1939. évben a fedezetlen hiány 573.262 pengő volt, az 1940. évben 561.647 pengő lesz, a csökkenés tehát 11.615 pengő. A hiányból a megyei városok közönségét az 1939. évben 23.256 pengő, az 1940. évben 22.825 pengő terheli, tehát esett 431 pengővel; a községek közönségére esett az 1939. évben 550.006 pengő, az 1940. évben pedig 538.822 pengő, vagyis 11.184 pengővel kevesebb. A hiány a városokban 1939. évben 1.9 százalékos pótadóból lett fedezve. 1940. évben pedig 1.84 százalékos pótadó szükséges. A községekben 1939. évben 18.2 százalékos pótadó fedezte a hiányt, az 1940. évben a hiány fedezésére 17.42 százalékos pótadó lett előirányozva. A csökkenés a városoknál tehát 0.06 százalék, mig a községeknél 0.78 százalék. A nyugdijköltség- vetés szükségletét nagyobb mértékben csökkenteni nem lehetett, meri a nyugdij- terhet a rendeletileg megállapított nyugdíj- illetmények összege szabja meg. Az alapok költségvetésénél a „katona- beszállásolási alap" 1939. évi szükséglete 12.220 P volt, mig az 1940. évi szükséglet összege 26.335 pengő lesz, vagyis 14.115 pengővel több. A fedezet az 1940. évben is az előző 1939. évinek megfelelően 5600 pengő. A fedezetlen hiány az 1939. évi 6620 P-vel szemben az 1940. évben 20.735 pengő lesz, vagyis 14.115 pengővel több. A pótadó százaléka ennek megfelelően az 1939. évi 0.2 százalékról az 1940. évben 0.48 százalékra emelkedett. Végeredményben a pótadó százaléka a megyei városokban az 1939. évi 7.9 százalékról az 1940. évi 8.94 százalékra emelkedett; a községekben pedig az 1939. évi 24.2 százalékról ae 1940. évben 24.52 százalékra emelkedett. Megállapítja ennélfogva a törvényhatósági bizottság, hogy a költségvetés összeállítása során az előirt legmesszebbmenő takarékosság érvényesült és a költségvetés egyes tételeinél a közigazgatás zavartalan menetének veszélyeztetése nélkül további csökkentéseket végrehajtani nem lehet. Az ekként összeállított és bemutatott költségelőirányzatot a törvényhatósági bizottság a maga részéről elfogadja és a részletek tekintetében az alábbiak szerint határoz. I. Fejezet. Háztartási alap. A költségvetés I. és Ii. rovatán az 1924. évi 160.224. B. M. számú, illetve a 93.208—1925. B. M. számú körrendelet értelmében a Békésvármegyében rendszeresített és a belügyminiszter urnák utoljára a 71.700—1931. illetve a 72.536—1931. valamint a 72.777—1931., 124.147—1934,, 82.514—1937. és a 88.157—1938. számú rendeletével megállapított állások vannak feltüntetve. Az altiszti és szolgaszemélyzet ruházata és egyéb felszerelése cimen a III. rovaton a vármegyei altisztek és kisegítő szolgák ruhaszükségletőnek fedezésére szükséges hitel az 1939. évi 2550 pengőről 1530 pengőre esett. E hitelkeret a m. kir. belügyminiszter urnák 86.258—1938. III. számú rendeletében felsorolt ruházati cikkekre, 17 személy részére lett felvéve. Az V. irodai költségek rovaton az előirányzat az 1939. évi 38.000 pengővel szemben 41.500 pengőre emelkedett, vagyis az előző évi előirányzatnál 3.100 pengő392
