Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)
1939-03-19 / 13. szám
1) első és második évben 60 55 50 2) harmadik és negyedik 80 75 65 évben 3) ötödik és hatodik évben 100 90 80 4) hatodik év után 120 110 100 D) Kereskedősegédek 1) első évben 80 70 60 2) második és harmadik évben 100 90 80 3) harmadik év után 130 110 100 E) Nyílt árusítási üzletek vezetői 200 150 100 F) Tej-, vagy pékíiókok vezetői 80 60 40 G) Tanoncok 1) első évben 30 30 20 2) második évben 40 35 25 3) harmadik évben 50 40 35 4) érettségi vagy ezzel egyenrangú bizonyítvánnyal rendelkező tanoncoknak tanoncldőre 60 50 40 A havi legkisebb munkabér egytizen- ketted része mindannak a redszeres javadalomnak, amit az alkalmazott a munkaadótól az év folyamán báimiily címen élvez, kivéve a renumerációt. A magasabb munkabér csoportba való tartozásra igényt nyújtó szolgálati időbe azt a gyakorlatot is be kell számítani amelyet az alkalmazott más munkadónál megtelő munkakörben betöltött. Ezt a gyakorlatot a munkába lépéskor hiteltérdemlő módon igazolni kell. A 3000—1938. Ip. M. számú rendelet 44. §-ának 2. bekezdése értelmében a jelen határozatban foglalt rendelkezések annyiban nem érintik a tőlük eltérő más jogszabálynak, szerződésnek, vagy megállapodásnak hatályát, amennyiben az az alkalmazottnak a jelen határozatban foglaltnál kedvezőbb helyzetet biztosit. Budapest, 1939. évi február hó 3-án. dr. Simay Gyula sk. ny. kir. Ítélőtáblái tanácselnök, a bizottság elnöke, Kemény Ferenc sk. kereskedelmi kamarai fogalmazó gyakornok, a bizottság jegyzője.‘‘ A határozat hatálya a kereskedés gyakorlására jogosító iparigazolvány, illetőleg iparengedély alapján folytatott üzlet, üzem, vagy vállalat keretében alkalmazott tisztviselőkre, segédekre és tanoncokra terjed ki, ellenben nem terjed ki pl. az árut termelő és az anyagot feldolgozó vagy megmunkáló iparosok, továbbá a bank- és pénzváltó üzletek és a biztositó vállalatok alkalmazottaira. Ez a határozat a 1939. évi március hó 1-én a visszacsatolt felvidéki területeken a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937: XXI. törvénycikk hatálybalépésekor lép hatályba. Rendelkezéseinek megszegése az 1937 : XXI. t.-c. 16. §-ába ütköző kihágás. Budapest, 1939. évi február hó 16-án. A közlemény hiteléül: Náday sk. min. s. hiv. igazgató. Békésvármegye alispánjától. 3834—1939. ikt. sz. Tárgy: Munkabér csökkentés a légvédelmi gyakorlat idejére. Föszolgabirák, Polgármesterek, Községi elöljáróságok ! Ezt a miniszteri rendeletet tudomáa miheztartás és közhirrététel végett közlöm. Gyula, 1939. március hó 9-én. Dr. vitéz Márki Barna alispán. Másolat M. kir. Iparügyi miniszter. Másolat hivatalos használatra. 2.254—XIII.—1939. szám. Tudomásomra jutott, hogy egyes vállalatok a légvédelmi gyakorlat Idején az üzemszünetek tartamának megfelelő órabérhányadot a munkások béréből levonták. A légvédelmi gyakorlatok az üzemben foglalkoztatottak testi épségének és as üzemek anyagi értékeinek megvédését szolgálják a rendkívüli esetekre való előkészítéssel s igy azok az üzem érdekében valónak tekinthetők és az üzem munkájától el nem választhatók. Ebből folyólag álláspontom az, hogy az a munkaadó aki a légvédelmi gyakorlatban résztvevő alkalmazottjának a légvédelmi gyakorlat idejére járó munkabérét ki nem fizeti, ezt az alkalmazottját kötelességének teljesítése miatt indokolatlanul hátránnyal sújtja és az 1935: XII. t. c. 10S
