Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)

1939-03-05 / 11. szám

■kodás végett kiadom.

Gyula; 1939. február hó lb-án.

Dr. vitéz Márki Barna alispán.

A m. kir. minisztérium 960—1939. M. E. számú rendelete az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazottak tömeges elbocsátásának bejelentése tárgyában.

A ni. kir. minisztérium a gazdasági és hitélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931: XXVI. t. c. 2. és 3. §-ában foglalt és legutóbb az 1938: XV. t. c. 9. §-ának első bekezdésében meghosszabbított és kiterjesztett felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

1. §.

A munkaadó, aki az 1884: XVII. törvénycikk és az ezt kiegészítő törvények vagy a bányatörvény hatálya alá tartozó ipari (kereskedelmi) bánya vagy kohó üzletében, üzemében vagy vállalatában legalább ötven alkalmazottat foglalkoztat, köteles az illetékes miniszternek jelentést tenni, ha alkalmazottainak száma elbocsátás folytán olyan mértékben csökken, hogy a csökkenés az előző hónapban vagy az előző év megfelelő hónapjában volt átlagos létszámnak a második bekezdésben meghatározott százalékát eléri vagy azt meghaladja. A jelentést azt az időt tizenöt nappal megelőzően kell megtenni, amikor a létszám az említett mértékben csökken. A jelentésben elő kell adni azokat az okokat, amelyek a létszám csökkentését szükségessé tették.

Az első bekezdésben említett százalék ha: az alkalmazottak száma százat nem haiadja meg, 20; az alkalmazottak száma száznál több, de a kétszázat nem haladja meg, 15; az alkalmazottak száma a kétszáznál több, de a háromszázat nem haladja meg, 10; az alkalmazottak száma háromszáznál több, 8;

2- §•

A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a létszám megállapításában számításba kell venni a tisztviselőket, a mm vezetőket, a segédeket, a munkásokat és minden egyéb alkalmazottat.

A jelen rendelet rendelkezései a tanoncokra nem vonatkoznak.

3. §.

Az illetékes miniszter a létszám csökkentésének indokait felülvizsgálhatja, ebből a célból adatok bejelentését, felvilágosítások adását és iratok haladéktalan bemutatását kívánhatja és kiküldötte után az üzletvitelt és az üzletkezelést az üzleti könyvekbe és egyéb iratokba való betekintés utján megvizsgálhatja.

4. §.

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nera esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az a munkaadó, illetőleg az üzletnek, üzemnek vagy vállalatnak az a vezetője, aki

1. az 1. §-ban megszabott jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget;

2. a jelen rendelet alapján tett jelentésében valótlan adatot ad elő;

3. a 3. §. alapján hozzá intézett felhívásnak nem tesz eleget vagy a vizsgálatot bármi más módon akadályozza.

A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke az 1931: XXVI. t. c. 3. §-ának (1) bekezdése értetelmében nyolcezer pengő. A pénzbüntetés átváltoztatására és a kihágás elévülésére az 1931: XXVI. t. c. 3. §-ának (3) illetőleg (4) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. .

A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik.

5. §.

Ha a 4. §. alá eső valamely kihágást az üzlet, üzem vagy vállalat felelős vezetője követte el és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell.

85