Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1938. január-december (41. évfolyam, 1-61. szám)

1938-06-11 / 26. szám

gyermek egészségéért folytatott küzdelem, amíg a gyermekek a fertőző bajokat a szüleik­től öröklik és azokkal jönnek a világra. Jog­gal kérdezhetjük, mi a törvényhatóság bel- ügye akkor, ha nem belügye az a kérdés, amely a törvényhatóság egész lakosságának egészségét és a törvényhatóság minden adózó polgárának teherviselési képességét nagyon is közvetlenül érinti. Mint fentebb emlitettük, a törvényható­ság legjobb tudomása szerint nincs országos érvényű jogszabály, sem olyan, amelynek érvényesülését a jelen szabályrendelet meg­nehezítené, sem olyan, amely ezt a kérdést rendezné. Viszont az 1876. évi XIV. t. c. 2. szakasza világosan kimondja, hogy mindaz ami az egészségügy előmozdítására, a meg­romlottnak pedig helyreállítására szolgál, hatósági intézkedés tárgyát képezi. A 19. §. kimondja, hogy a gyermek egészségi állapota hatósági felügyelet és intézkedés tárgyát ké­pezi. Nem vitás, hogy az egészségügyi ható­ságaink első és másodfokon önkormányzati szervek és nem vitás, hogy a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat kérdését semmiféle jogszabály nem tartja fenn közvetlenül a belügyminiszternek, mint harmadfokú egész­ségügyi hatóságnak, kétségtelen tehát, hogy a fentebbi jogszabályok alapján ezidőszerint a törvényhatóságnak a szabályozást eszkö­zölni joga van. E joga alapján a törvény- hatóság helyesen vél eljárni akkor, amikor azt az ismeretes római jogi tételt hogy „nasciturus pro iám nato habetur quotiens de ipsius commodis partus queritur“, amely a magyar magánjogban is érvényes, a köz- igazgatási jog vonalára is átviszi és a gyer­mekek preventív egészségvédelmét odáig fejleszteni törekszik, hogy a védelem már a születés, sőt a nemzés előtt megkezdődhes­sék, — a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat révén. Tekintettel azonban arra, hogy a házas­ság előtti kötelező orvosi vizsgálat olyan kérdés, amelynek szabályozását semmiféle jogszabály nem utasítja kifejezetten a tör­vényhatóság hatáskörébe és ilyen irányú szabályok alkotására a törvényhatóságot jog­szabály nem kötelezi, tudatában van a tör­vényhatóság annak, hogy a szabályrendelet csak addig lesz érvényben, amig ezt a kér­dést törvény, vagy kormányrendelet nem fogja rendezni. Reméli a törvényhatóság, hogy ilyen irányú törvény, vagy kormány­hatósági szabályozás belátható időn belül történni fog, úgy véli azonban, hogy a há­zasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálat kérdése halasztást nem tűr, ezért igyekszik ezt saját hatáskörébe megvalósítani. Ha még megemlítjük azt, hogy szabály­rendeletünk a községek önkormányzati jogait semmiképen nem sértheti, akkor úgy véljük, hogy szabályrendeletünk eleget tesz mindazoknak a feltételeknek, amelyeket az 1886. XXI. t. c. 11. §-a érvényességi kellékül előír. Nem zárkózhatunk el azonban annak a klasszikus érvényességi kelléknek vizsgála­tától sem, amelyet Werbőczy aként fogalmaz meg, hogy a szabályrendelet Isteni és emberi jogokat nem sérthet, jogtalanságot magába nem foglalhat, mások jogainak tartalmára és sérelmére ne legyen. Megítélésünk szerint a szabályrendelet a házasulandó felekre nem ró olyan terhet, amely elviselhetetlen és amely ellenkezne azzal a józan ész diktálta törvénnyel, hogy a házasulandó felek egy­más és utódaik egészségét ne sértsék és ne is veszélyeztessék. Viszont elvitathatatlannak tartjuk minden gyermeknek azt a jogát, hogy egészségesen jöjjön a világra és már fogamzásától mindaddig, amig saját ügyeit önállóan vinni képes, a közösség támogatá­sára számíthasson. Úgy véljük tehát, hogy a szabályrendelet ezzel se Isteni, se emberi törvényekbe nem ütközik, ellenben azokat előmozdítja. Ami a szabályrendelet közvet­len célszerűségét vagyis eredményességét illeti a törvényhatóság tisztában van azzal, hogy a vármegye megértő és józan gondol- kozásu lakossága a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat jelentőségét be fogja látni és a szabályrendelet előírásaihoz a büntető szankciókra nem tekintve is, alkalmazkodni fog. Ugyannyira, hogy a törvényhatóság meggyőződése szerint, büntető szankció al­kalmazására ritkán és csak olyan egyéneknél lesz szükség, akik a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot nemtörődömségből, vagy alaptermészetükben rejlő lustaságból fogják elmulasztani. Tisztában van azzal a törvény- hatóság, hogy a szabályrendelet életbelépte­tésével Egyidejűleg komoly felvilágosító propagandának is meg kell indulni, amelynek célja a szabályrendelet szándékának komoly és alapos feltárása lesz. Úgy érzi a törvényhatóság, hogy ha a szabályrendelet életbelépést követően évente 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom