Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1938. január-december (41. évfolyam, 1-61. szám)
1938-06-11 / 26. szám
vétiveket tartozik a közigazgatási irattárban megőrizni. A házasságkötési szertartás megkezdésekor, vagy annak folyama alatt és általában hermadik személynek jelenlétében a figyelmeztetést eszközölni nem szabad. 10. §. Azokat a házasulókat, akik a szabályszerű figyelmeztetés ellenére, a hatósági orvosi bizonyítványt a házasságkötésig fel nem mutatják, az anyakönyvvezető tartozik 48 órán belül az illetékes járási főszolgabírónál illetve polgármesternél feljelenteni. Az illetékes rendőri büntetőbíróság a feljelentés vételétől számított 15 nap alatt a feljelentést letárgyalni és ítéletet hozni tartozik. A jelen szabályrendeletbe ütköző kihágások tárgyában elsőfokon a járási főszolga- birák, illetőleg a m. városok rendőri büntetőbíráskodással megbízott tisztviselői járnak el. 11. §. A jelen szabályrendelet a vármegye egész területére igy a megyei városok területére is kiterjed és végrehajtásáról a vármegye alispánja gondoskodik. 12. §. Ez a szabályrendelet a belügyminiszteri jóváhagyás után a vármegyei Hivatalos Lapban történt meghirdetést követő 30. napon lép hatályba. Indokolás. Magyarország természetes szaporodásának a legutóbbi 20 esztendőben történt katasztrofális zuhanása első rendű feladatává tette a közigazgatásnak, hogy ezt a folyamatot minden erejével feltartóztassa, megállítsa és visszafordítsa, úgy, hogy természetes szaporodásunkban a környező utód-államok természetes szaporodásával lépést tudjunk tartani. E törekvés tette tudatossá és fejlesztette ki a családvédelem gondolatát, amely magába foglalja az emberi közösségnek mindazon tevékenységét, amelyek általában a családnak, mint társadalmi alaptényezőnek fenntartását, megerősítését, egészséges fejlődését szolgálják. Röviden, a magyar közigazgatásnak családokban — és hozzáteszem — egészséges magyar családokban, mint egységekben kell gondolkoznia. A családvédelem összetett feladat, amely egészségügyi, jogi, szociális és pedagógiai elemekből tevődik össze. Az általános jóléti közigazgatás elsőrendű családvédelmi feladata a preventív gyermekvédelem minden részének szerves és hézagtalan kiépítése. A helyes csecsemővédelem az anya és terhes-védelem ni el kezdődik. Törvényhatóságunk a helyes családvédelmet legfontosabb programmjának tekinti és e programm megvalósításának első fokozata az a szabályrendelet, amely „Általános egészségvédelmi szabályrendelet11 címén ugyancsak most kerül a törvényhatóság elé. Az általános egészségvédelem egyik és pedig sorrendben az első részletkérdése a házasságkötés előtti orvosi vizsgálat. Amikor a törvényhatóság a házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálat gondolatát szabályrendeletben kívánja megvalósítani, jól tudja, hogy sokat vitatott és éppen nem könnyű kérdéshez nyúl, amely eddig — tudomásunk szerint — sem országos, sem helyi viszonylatban jogrendezés tárgyát nem képezte. Tudja azonban a törvényhatóság azt is, hogy a kérdés a közvélemény szempontjából a rendezésre megérett, mert nyugodtan lehet állítani, hogy közvéleményünk, már a házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálat szükségét egyöntetűen elismeri, amit bizonyítanak úgy a kath., mint a protestáns egyház illetékes tényezőinek nyilatkozatai és számtalan szociális és társadalmi tényező megnyilatkozásai. Amikor a törvényhatóság a házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálat kérdését sza- bályrendeletileg rendezni kívánja, kötelességének tartja annak vizsgálatát, hogy a kérdés rendezése egyáltalán hatáskörébe tartozik-e? Verbőczy Hármas könyvében a törvényhatóság szabályrendelet-alkotási jogát a joghatóság járulékának tekinti, amellyel a törvényhatóság úgy helyi, mint országos ügyet rendezhet, amely azonban nem ütközhet törvénybe, országos szokásjogba, nem sértheti mások jogát s a közérdeket sem. Ebből következik, hogy Verbőczy szerint a statumok intézkedésének 2 korlátja van, nevezetesen: a jogszerűség és célszerűség. Verbőczy felfogásán a ma érvényes jogszabályok lényegileg nem változtattak. Az 1886. évi XXI. t. c. 11. szakasza szerint szabály173
