Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)
1937-06-26 / 28. szám
mint az alomszükséglet beszerzése a község elöljárósága által kellő időben, olymódon eszközlendő, hogy fennakadás nélkül egész éven át mindenkor elegendő takarmány és alom álljon rendelkezésre. Kiváló gond fordítandó arra, hogy az apaállatoknak nyújtandó takarmány jó minőségű és romlatlan legyen és gondoskodni kell a jó ivóvízről is. A felsorolt takarmányozás és almozás pontos betartásáért az apaállattartó község- vágy érdekeltség vezetősége fegyelmileg és anyagilag felelős. Köteles egy vagy több előljárósági tagot vagy választmányi tagot kijelölni, kik felváltva, lehetőleg minden abrakoláknál jelen vannak, ellenőrzik az apaállatok rendes tisztogatását, kiadják az abrakot, általában az apaállatok gondozóját a kellő tisztaság, trágya okszerű kezelése stb. tekintetében megfelelő utasításokkal ellátják. H. §• A község (város) képviselőtestülete az apaállatok beszerzése, elhelyezése, takarmányozása és ápolása körül felmerülendő költségeket az évi rendes költség- vetésben köteles előirányozni és pedig, ha a legelőbirtokosság helyett jár el, az 1894. évi XII. t.-c. 11. §-a értelmében készítendő külön költségvetésben, ha pedig a községben közös legelőbirtokosság nincs, a 177.200 —1924. BM. sz. rendelet 4. §-ának 6. pontja alapján a község rendes háztartási költség- vetésében az általános községi bevételek terhére gondoskodik a szükséges fedezetről. Ha a község (m. város) költségvetése a szükséges költségekről kielégitőleg nem gondoskodik, a vármegye alispánja tartozik a törvényhatóság elé az 1886: XXII. t.-c. 126. §-a értelmében a költség- vetés kiegészítése iránt megfelelő javaslatot .előterjeszteni. 12. §. A község elöljárósága jogosítva van a község által beszerzett apaállatok után íedeztetési dijakat megállapítani és szedni. Az innen származó bevételek a 177.200— 1924. BM. számú rendelet 2. §-a alapján az általános községi bevételek között számo- landók el. 13. §. Ha az apaállatot nem a község, hanem tartásdij ellenében vállalkozó tartja, úgy ez esetben tartozik a község az apaállat eltartására vonatkozólag legalább egy év tartamára vállalkozóval szerződést kötni, mely szerződés a járási főszolgabíróhoz jóváhagyás végett bemutatandó. A jóváhagyó határozat előtt főszolgabíró köteles kikérni a várni. m. kir. gazdasági felügyelőség véleményét. Ezen szerződések az apaállatvizsgálat alkalmával külön felhívás nélkül muta- tandók. 14. §. Minden község köteles a tenyészapa- állatok részére a célnak megfelelő nagyságú világos és szellőztethető istállóról gondoskodni. Az istállóban minden apaállat feje fölé fekete alapon fehér festékkel fejtáblát kell elhelyezni, ugyancsak ki kell függeszteni az istállóban a takarmányozási táblát is. A törzskönyvezett állatok származási lapját a bika elvitele alkalmával köteles a község vagy érdekeltség az eladótól kérni, ezen származási lapra üveggel ellátott keretet készíteni, abba a származási lap elhelyezendő és a tenyészapaállat feje fölé elhelyezendő. A községek kötelesek az apaállatok részére szolgáló istállók tisztántartásáról gondoskodni, miért is a trágya naponkint rendesen kihordandó a trágyatelepre és az istálló évenkint legalább kétszer, ősszel és tavasszal kimeszelendők. Az istálló mellett megfelelő nagyságú, erős korláttal, illetve az ucca felől nyitott oldalon két méter magas és belátást akadályozó, erős kerítéssel körülvett fedeztető helyről kell gondoskodni. A fedeztető helyen az iizekedő anyaállatokat nem szabad megkötni. Az apaállatok egészségének és te- nyészképességének megóvása céljából az istálló mellett korláttal körülvett és legalább 50 négyzetméter alapterületű kifutóról kell gondoskodni, melybe a bikák naponta legalább 2 óra hosszat kiereszten- dők. Három bikának egy szakaszos, négyhat bikának két szakaszos, hat-tiz bikának három szakaszos, ennél több bikának négy szakaszos kifutót kell építeni. Ezenkívül a
