Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (40. évfolyam, 1-56. szám)
1937-05-21 / 22. szám
születési arányszámhoz viszonyítva, csökkenést mutat. Halálozások száma: 3080, 15-1 ezrelék, (országos átlag 14 2 ezrelék). A vármegye halálozási arányszáma tehát az országos átlagnál magasabb. A múlt évi 177 ezrelékhez viszonyítva javulást mutat. Természetes szaporodás: 1581, 47 ezrelék, (az országos 5‘8 ezrelék). A vármegye természetes szaporodása az országosnál alacsonyabb. A múlt évi vármegyei 4'5 ezrelékhez viszonyítva azonban kisebb javulást mutat. Tuberkolózis halálozás 509, T5 ezrelék, (országos T5 ezrelék). A vármegyei nuilt évi T8 ezrelékes halálozáshoz javulást mutat. Egy éven alul elhalt: 1086,163 százalék, (országos átlag 14 százaléka), 1 éven aluliak halálozási aránya az országos átlagnál rosszabb. Az 1935. évi vármegyei 18’1 százalékhoz viszonyítva azonban javulást mutat. Igen rossz a természetes szaporodás arányszáma Gyulán, 0'5 ezrelék, jelentős csökkenést mutat Békésen, ahol 6’6 ezrelékről 3 ezrelékre, Endrőd, ahol 6-3 ezrelékről 0'3 ezrelékre szállt le a természetes szaporodás. Igen rossz Orosháza község természetes szaporodása is, ahol a 26 ezrelékről, 1’3 ezrelékre csökkent. A csecsemőhalálozás és a tuberkulózis halálozás csökkenése kétségtelenül igazolja, hogy az ilyen irányú preventív munka megindítása eredménnyel járt, további ki- terjesztése szükséges és indokolt. Ezen körülmények vezettek, — az anyagiak által nyújtott lehetőségek figyelembevételével, — jelen közgyűlés elé tett előterjesztéseim megtételére és a jövőben rendszeresen kiépíteni szándékolt egészség- védelmi munka megindításában és megszervezésében. Az egészségvédelmi szolgálatok menete általában kielégítő volt. Ezen időszak alatt dr. Bielik Elek egészségügyi felügyelő végzett Gyulán és Békéscsabán felülvizsgálatokat, dr. Rózsa Pál országos közegészségügyi intézet tagja pedig a m. kir. tiszti főorvos által tartott gyógyszertárvizsgálatoknál működött közre. A közgyógyszerellátás terhére 17.233 esetben történt rendelés. A lakosság jő ivóvízzel való ellátását célzó kut-asszanális munkálatok állandóan folyamatban vannak. A praeventiv egészségügyi munka a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatoknál, Stefánia fiókokban, tüdő- és nemibeteg- gondozó intézetek keretében folyik. II. Közbiztonság. Jelentem, hogy a vármegye közbiztonsági viszonyaiban, legutóbbi közgyűléshez tett jelentésem óta, említésre méltó változás nem következett be. Február hónapban megtartott rendes közgyűlés óta a vármegye területén 27 tüzeset fordult elő. A károsultak száma: 27. A tűzkár épületekben 4280 pengő, ingóságokban 6559 P 75 fillér. Az összes tűzkár 10.839 P 75 fillér, melyből biztosítva volt 8304 P 75 fillér, nem volt biztosítva s igy nem térül meg 2535 pengő értékben megsemmisült épület, illetve ingóság. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva a tüzesetek száma 4-gyeI, a tűzkár összege pedig 17.845 pengővel volt kevesebb. Jelentem, hogy a Magyar Statisztikai Évkönyv erre vonatkozó adatai szerint vármegyénk tűzkára igen kedvező. Ugyanis dacára annak, hogy a tüzesetek számára nézve a vármegye országos viszonylatban még mindég csak a 15-ik helyen van, tüzkárösszeg tekintetében azonban helyezésünk előnyösnek mondható, mert már a 6-ik helyen vagyunk. Az 1000 lélekre eső tűzkár összege tekintetében pedig vármegyénk az országban a legelső. Ugyanis az országos átlaggal szemben, — ami 577 pengő, — 1000 lélekre csak 340 P a tűzkár. A kárarány tekintetében is első helyen áll vármegyénk, mert a 254 százalékos káraránnyal szemben vármegyénkben e százalék 17-et tesz ki. Az egész országban csak 2 vármegye van, ahol a tűzkár ösz- szege a biztosítási dij bevételének 20 százalékán alul van, ezek a vármegyék Békés és Baranya vármegye, Baranya vármegyében a kár aránya 18 százalékot tesz ki. A vármegye tűzrendészete terén újabban az az említésre méltóbb változás, hogy Mezőberény község képviselőtestülete körzeti autófecskendő állomás létesítése és felállítása érdekében egy használt személyautó beszerzésére anyagi támogatást sza1 OC