Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (39. évfolyam, 1-59. szám)
1936-03-26 / 15. szám
IV. Ebtartási szabályok. 13. §. Minden ebet, melyre nézve az 1, §. értelmében az adókötelezettség fennáll, birtokosa az illető adóévre érvényes védjeggyel köteles ellátni. A védjegyeket, melyeket a vármegye nevével, továbbá folyó és évszámmal kell ellátni, évenként változó alakban és színben (vörösréz, sárgaréz, zink, stb.) az ebadó alap terhére a vármegye alispánja készítteti el és a kivetési lajstrommal együtt küldi be az elöljáróságnak (városi adóhivatalnak). A leküldött védjegyek folyószámát az alispán, községenként (városonként) csoportosítva, a vármegyei Hivatalos Lapban közzéteszi abból a célból, hogy a netalán befogott kóbor ebek származása a védjegyek folyószáma alapján megállapítható legyen. 14. § A védjegyet az adó lefizetésekor az elől- jíróság (városi adóhivatal) adja ki. Ugyanakkor annak folyószámát a kivetési lajstrom megfelelő rovatában feljegyzi. A védjegy kiadásakor az előző évi védjegyet vissza kell szolgáltatni. Az elöljáróság (városi adóhivatal) köteles a visszaszolgáltatott védjegyeket a 8. §-ban előirt utón legkésőbb julius 1-ig megsemmisítés végett az alispánhoz felterjeszteni. 15. §. Azok, akiknek ebéről a védjegy elveszett, az ebadó lefizetését igazoló nyugta előmuta- tása és 30 fillér előzetes lefizetése mellett az elöljáróság (adóhivatal) utján az alispántól másodlatot kaphatnak. Az elöljáróság (városi adóhivatal) a védjegy elvesztéséről és számáról a gyepmestert értesíteni tartozik. 16. §. Akinek ebéről a védjegy elveszett, vagy aki évközben szerzett bejelentési kötelezettség alá tartozó ebet, úgyszintén az, akinek ebe évközben választatott el, arra az időre igazolásul, amíg ebének védjegye az alispántól leérkezik, a bejelentésről elismervényt kap. A külföldről behozott azokra az ebekre, amelyek a jelen szabályrendelet 1. illetőleg 13. §-a értelmében adófizetés és védjegy nélkül tarthatók, birtokosuk e körülmény igazolására igazolványt kaphat. Az igazolványt az eb leírásának közlése mellett 30 napi érvénnyel díjmentesen a tartás helyére illetékes helyi állategészségügyi hatóság állítja ki. Az igazolvány érvényessége legfeljebb két ízben 30—30 napra hosszabbítható meg. A meghosszabbítást az a helyi állategészségügyi hatóság eszközli, amelynek területén az ebet a meghosszabbítás idejében tényleg tartják. A más községben városban a már megadóztatott és a jelen szabályrendelet 3. §-ának 4. bekezdése értelmében újabb adófizetés nélkül tartható ebek addig, amig védjegyük leérkezik, az idegen községben nyert véd- jegyet hordják. A védjegyek átvételekor az idegen községben nyert védjegyet az elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) be kell szolgultatni, mely azt megsemmisítés végett az alispánhoz terjeszti fel. 17. §. A vármegye területén Gyula és Békéscsaba m. városok, valamint Orosháza község beite- rzletén az év minden szakában, Gyopáros fürdőhelyen pedig a fürdő-, illetőleg nyaralóidény tartama alatt ebet utcára (térre) csak a marás lehetőségét kizáró szájkosárral, vagy pórázon vezetve szabad bocsájtani. Vendéglőbe, vagy kávéházba csak a marás lehetőségét kizáró szájkosárral szabad ebet bevinni. Más nyilvános helyiségben, úgyszintén vásárra vagy piacra ebet vinni tilos. 18. §. A 13—17. §-okban foglalt rendelkezéseken felül az ebtartás tekintetében még az 1928. évi XIX. t.-c. végrehajtása iránt kiadott 100000—4932. F. M. sz. rendelet 120. §-ában foglalt rendelkezéseket is be kell tartani. 19. §. Az ebadó alól elvont, vagy az ebtartás egyéb szabályai ellenére tartott s emiatt a gyepmester által befogott ebet birtokosa a helyi állategészségügyi hatóság engedélyével 3 napon belül kiválthatja. Az eb után ha kiadását a helyi állategészségügyi hatóság megengedte, birtokosa minden megkezdett napra 30 fillér tartásdijat tartozik fizetni. E dij a 90
