Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (38. évfolyam, 1-58. szám)

1935-08-11 / 33. szám

Rosszul Mihály 1916. évi szakonyi szüle­tésű nőtlen, középtermetű, kerek arcú, bar­naszénül, fekete szemöldökű, feketehaju, ép fogazatu, ismeretlen állampolgárságú gazda­sági cseléd Csepregből munkaadójától Varga József gazdálkodótól megszökött. Munka­adója a szolgálati viszony igazolása mellett előállitását kérte. Nevezett körözendő és eredmény esetén a csepregi já. ás főszolga- birája a 2727 — 1935. számra való hivatko­zással értesítendő, A szombathelyi gyermekmenhely kötelé­kébe tartozó és a beledi telepre kihelyezett 29056. sz. Rácz László nevű gyermekmen- helyi gyermek folyó évi julius hó 10-én Be­ledről megszökött. Nevezett 13 éves, alacsony, zömök termetű, haja- és szeme fekete, szö­késekor sötétszürke intézeti ruhái hordott. Nevezett körözendő és feltalálás esetén a kapuvári járás főszolgabirája a 4217—1935. számra értesítendő. Házi Jánosné szül. Szöllősi Julianna kö- röstarcsai lakos Köröstarcsa község elöljáró­sága által 17—1930. sz. a. kiállított cseléd­könyvét ismeretlen helyen és módon elvesz­tette. Megsemmisitletik. Novák István káli lakos 1935. julius hó 3-án reggel a szülői háztól elment, s azóta magáról élet jelt nem adott. Leírás: kora 18 éves, arca hosszú, haja: szőke, szeme : dió­barna, termete: közép. Eltűnésekor kávé­barna uj kabátot, barna foltos nagrágot, koc­kás szüfke sport sapkát viselt. Lábbeli nem volt rajta. Nevezett körözendő s feltalálás esetén az egri járás főszolgabirája értesítendő. Hruska Lajos volt szarvasi lakos ellen az 1925. évi XLIII. t. c. 20. §-ába ütköző ki­hágás miatt eljárás indíttatott. Nevezett az Ítélet végrehajtása előtt ismeretlen helyre távozott. Lakhelye nyomozandó, feltalálása esetén a szarvasi járás főszolgabirája 1931. kih. 1580. számra hivatkozással közvetlenül értesítendő. Roskauska Mária gyermekmenhelyi gyer­mek, aki 1920 május 24-én született, a vész­tői telepről megszökött. Személyleiása : haja, szeme: barna, arca kerek, orra, szája: ren­des. Körözendő s feltalálás esetén a gyulai gyermekmenhelybe szállifandó. Vármegyei közérdekű hírek. Tájékoztatás erdőtulajdonosok ré­szére. Az eddigi erdészeti alaptörvények — az alföldi erdők telepitéséről és a fásí­tásokról szóló 1923. évi XIX. te, 1. §. a. 2. §. a 1.—6. bekezdése és a 3. §. a kivételé­vel — 1935. évi julius hó végével hatályu­kat vesztették és helyettük 1935. évi augusz­tus hó 1-én az erdőkről és a természetvé­delemről szóló 1935. évi IV. törvénycikk lépett hatályba. Ennek folytán bizottságunk mint elsőfokú erdőrendészeti hatóság szük­ségesnek látja, hogy az erdőtulajdonosokat a következőkre figyelmeztesse : Az uj erdőtörvény rendelkezései értelmé­ben erdőkben fahasználatot, legeltetést és alomszedést csak oly mértékben szabad gyakorolni, amint azt a hatóság által jóvá­hagyott üzemterv, vagy ennek hiányában a szegedi m. kir. erdőigazgatóság megállapítja. Ugyancsak az erdőigazgatóság előzetes en­gedélye szükséges nem üzemterv alapján kezeit véderdőben a fák tuskóinak és gyö­kereinek kiszedéséhez, fáknak gyökerestől döntéséhez, zöldgallyvágáshoz, alomszedés­hez és bányanyitáshoz. A megengedett legeltetés csak a tulajdo­nos saját állatállományának és alkalmazottai illetményszerü állatállományának legelteté­sére terjedhet. Kecskét, erdőben legeltetni tilos. Ha tehát az erdőnek üzemtea've még nincs, az említett használatok engedélyezését az erdőigazgatóságtól kell kérni, a kérvényt azonban az erdőfelügyelőséghez kell be­küldeni. Erdőterületet csak erdőgazdaságilag sza­bad művelni, mezőgazdasági vagy másféle célra kiirtani vagy felhasználni nem szabad. Különösen figyelmeztetjük az erdőtulaj­donosokat, hogy az uj erdőtörvény szerint nemcsak a már eddig is erdőként nyilván­tartott területet kell erdőnek tekinteni, ha­nem minden erdőjellegű faállománnyal borí­tott erdőterületet is, ha nincs is erdőként törzskönyvezve — ide nem értve belsősé­get, közterületet, istenitiszteleti vagy kegye­leti helyet, vagy az erdőrendészeti hatóság által a törvény hatálya alá nem tartozónak 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom