Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (38. évfolyam, 1-58. szám)
1935-05-12 / 20. szám
Megemlítem az orosházi kisgazdák csoportos kiállítását, mely csoport 21 bikája 18 díjban és egy csoportdij elismerésben részesült, A kiállítás anyagi része is jól sikerült, mert a kiállított állatok majd mind gazdát cseréltek a kiállításon. A bikák átlag 680 pengőben keltek el. Jelentein továbbá, hogy vármegyénk neves ló, szarvasmarha, sertés és juhtenyésztés uradalmai, gazdaságai is igen sok díjban és magas elismerésben részesültek, tanúbizonyságot téve Békés vármegye fejlett állat- tenyésztéséről. A tavalyi esztendő kevés takarmánytermése következtében gazdáink jószagaikat csak igen körültekintő takarékossággal, gondossággal mentették át a kihajtásíg, zöld takarmány ozásig s bizony volt a megyében több olyan jónevü uradalom is, amely km.-ekről szállította tél vége felé a takarmányt. Elmúlt évi aszálykárral kapcsolatosan földmivelésügyi kormányzatunk március havában, a gazdasági felügyelőség javaslatára és közreműködése mellett 1052 q. árpavetőmagot, 13 község, 1471 gazdája között minden zavaró körülmény nélkül osztott széjjel. Jelentem továbbá, hogy folyó év április havában 143 q. F. tengeri kiosztásban 20 százalék ráfizetés mellett egy uradalmat és 63 kisgazdát részesítettünk. Jelentem végül, hogy elmúlt hónapokban Orosháza, Tótkomlós, Füzesgyarmat, Gyoma, Szeghalom, Endrőd, Békésszentandrás, Öcsöd, Köröstarcsa községek részére 21 tenyészbika 15.160 P értékben, továbbá Békéscsaba és Szeghalom község részére 13 darab tenyészkan 1760 pengő értékben szereztetett be. Megemlítem még, hogy a békésvármegyei szarvasmarhatenyésztés továbbfejlesztése érdekében Orosháza község részére 2 drb. telivér simenthali bika 2.900 pengő értékben vásároltatott. b. Állategészségügy. Az állategészségügyi viszonyok a múlt közgyűlés óta lefolyt időszakban kielégitőek voltak, mert a bejelentés kötelezettsége alá tartozó ragadós állatbetegségek csakis szórványos jelleggel mutatkoztak és tömegesebb elhullási veszteséget sehol sem okoztak. A ragadós állatbetegségek közül a lépfene 4, a sercegő üszők 1, a veszettség 3, az ivarszervi hólyagos kiütés 2, a rühösség 5, a sertéspestis 8 és a sertésorbánc 8 községben lépett fel, mely betegségek közül a rühösség 3 községben a tavaszi haszonállat vizsgálatok alkalmával állapíttatott meg. A haszonállatoknak az 1935. év tavaszán végzett összeirása szerint a vármegyében 47083. szarvasmarha, 43773. ló, 151615. sertés, 45.880. juh, 93 szamár, 88 öszvér és 547 kecske találtatott, mely eredmény az 1934. évi összeirás eredményével szemben szarvas- marhánál 529 darab, sertésnél 21.280 drb., juhnál 2710 drb., öszvérnél 24 drb., és kecskénél 135 drb, szaporodást, ellenben lónál 1452 drb. és szamárnál 11 drb. apadást mutat. A sertéseknél mutatkozó lényeges (16%-nyi) szaporodás annak tudható be, hogy a mindinkább terjedő sertéspestis elleni szimultán oltások következtében az elmúlt évben a sertéspestis aránylag csak kevés veszteséget okozott. Az állategészségügyi szolgálat ellátását illetőleg jelentem, hogy Békésszentandrás községben elhalálozás folytán megüresedett községi állatorvosi állásra Harka Ödön magánállatorvos választatott meg. Az állandó állategészségügyi intézmények állapota kielégítő. IV. Közlekedés. A kiépített th. és vic. utak jó állapotban vannak, ellenük panasz egy alkalommal sem merült fel. Az 1935. évi közúti költségelőirányzatban felvett és miniszterileg jóváhagyott munkák az egész vármegye területén megindultak. Utpadkarendezések folytak nagyobb erővel Szeghalmon, Bucsatelepen, Endrődön, Kondoroson, és Öcsödön, kisebb munkaerővel pedig a legtöbb útvonalon. Az előirányzott hengerlések közül a kétegyháza—eleki th. utón elkészült 2.2 km., a füzesgyarmat—karcagi th. utón 2,7 km-, a füzesgyarmat—nagybajomi th. utón 3.8 km., összesen 8.7 km. Jelenleg a gyoma—körösladányi th. utón folyik a hengerlés. A további hengerlésekhez szükséges kavics szállítása és törése folyamatban van. A nagyszénás—kondorosi th. közút bur117
