Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (38. évfolyam, 1-58. szám)

1935-03-16 / 12. szám

lakosság ezen rétegének igen nehéz helyze­téről adnak számot. Különösen súlyosnak látszik a helyzet a szeghalmi járás közsé­geiben, de általában a vármegye azon vidé­kein, ahol az aszálykár leginkább volt ta­pasztalható. A hatóságok minden erővel igyekeznek a lakosság helyzetét a rendel­kezésre álló eszközök arányában könnyí­teni, Hiszem és remélem, hogy a meginduló tavaszi mezőgazdasági munkálatok és a ha­tóságok további hathatós támogatása, ezt a helyzetet lényegesen enyhíteni fogja. De számolok azzal is, hogy dacára a tavaszi munkálatoknak egészen április hó végéig a hatóságoknak ezzel a kérdéssel ép oly in­tenziven kell foglalkoznia, mint ahogyan ez a tél folyamán történt. Jelentéseimben a fásítás állandó rovatot képez és arra a nagy érdekre tekintettel, mely a fásításhoz fűződik, igyekszem erre a kérdésre a közfigyelmet ráirányítani. Ez alkalommal ismét szükségesnek tartom meg­említeni, hogy a múlt esztendőben a lakos­ság belátó megértése és a hatóságok irá­nyító tevékenysége következtében, a vár­megye területén nagymérvű fásítás történt és egyedül a békéscsabai állami erdőhivatal 1.700.000 csemetét adott ki elültetés végett. Nagy mérvű ültetéseket végzett a vármegye a közutak mentén, igyekezve minden erővel arra, hogy eddig elhanyagolt, egyes kopár útvonalak is, dacára a talaj alkalmatlansá­gának, megfelelő módon fásitva legyenek. Sajnálattal kell bejelentenem, hogy minden propaganda dacára, a hatósági törekvések nem találkoznak kellő megértéssel az út­vonalak mentén történt faültetéseket ille­tőleg, mert minden beutazásom alkalmávah de a hozzám érkezett jelentésekáől is azt a megállapítást kell tennem, hogy az uj ültetéseknek tekintélyes része határozottan rosszakaratból meg van rongálva, a cse­meték tövestől kitépdesve és kettétörve. Az idei tél folyamán ezenkívül a közutak mentén igen gyakoriak voltak a falopások is. Az észlelt hiányokat türelemmel igyek­szünk pótolni, remélve, hogy a munkánknak idővel mégis meglesz az eredménye. Jelentem, hogy a gazdasági élet fejlesztése érdekében már két év óta rendezett ki­állítások előkészítése érdekében, a töv. hat. bizottsághoz újból javaslatot teszek, mely javaslatom megtételére az eddigi kedvező tapasztalatok adnak ösztönzést. Azt hiszem a gazdaközönség általános helyeslésével fog találkozni ha ez idén, úgy a búza mint állat, gyümölcs és baromfi kiállítást újból meg­rendezzük, még pedig a vármegye más községeiben, mint ahol ezeket a kiállítá­sokat eddig már bemutattuk. Tervbe van ezenkívül véve, a vármegye segítségével egy méhészeti kiállítás is, amelyet a Vár­megyei Méhészeti Egyesület rendezne meg. Tervbe vettem egy méhészeti és az állat tenyésztés előmozdítását célzó szabályren­delet megalkotását is. A szabályrendeletek munkában vannak és elkészülés után azo­kat a törv. hat. bizottsághoz be fogom mutatni. A gyümölcstermesztés kérdése a vár­megye gazdaközönsége széles rétegeinek fi­gyelmét vonta magára és igen szép ered­ménnyel kecsegtet. A vármegye egész terü­letén számos gyümölcstermelő egyesület alakult meg, amelyek a fák gondozása és egészséges gyümölcs termesztése érdekében széles körii propagandát fejtenek ki. Külö­nösen a szilvatermés az, amellyel a gazdák szívesen foglalkoznak. A szilvaaszalás múlt évi eredménye és a gazdák nagy érdek­lődésére tekintettel, úgy látom, hogy ebben a kérdésben újabb lépéseket kell tenni, miért is szilva nemesitő telepek felállítása iránt tettem meg az intézkedéseket, azért, hogy a kereskedelmi forgalomban értékes és versenyképes gyümölcsöt tudjunk elő­állítani. Hosszú és kitartó munkára lesz ezen a téren szükség, de reményem van rá, hogy azokat akik ezen kérdés megoldása érdekében munkával és fáradtsággal áldoz­nak, az eredmény bőven kárpótolni fogja. A vármegye egész közönsége által lelkesen támogatott Körösvölgyi vízhasznosítás kér­désében, ez alkalomma jelenteni valóm csak annyi, hogy a földm. miniszter ur ebben a kérdésben az érdekeltség törekvései iránt a legnagyobb megértéssel van és ha a szük­séges beruházások céljaira, a mai viszonyok között, jelentős tételt képező tőkét eddig még nem tudta rendelkezésre bocsájtani, mégis megértésének jelét adja abban, hogy egyes részlet munkálatok megvalósítását tervbevette. A vármegyei törvényhatósági iskolánkivüli népművelési bizottság által az 1934—35. tan­évben a vármegye területén szervezett és a 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom