Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (37. évfolyam, 1-60. szám)
1934-02-25 / 9. szám
községi bába ellen, hivatali kötelesség teljesítésének megtagadása miatt feljelentés tétetett. A szegényalapok terhére 3662 esetben történt rendelés. Házasságkötések száma 313, élveszületések száma: 582, elhalálozások száma: 382. Az elhaltak közül egy éven aluli volt: 85. Elvetélések száma: 63. Halva szülöttek száma: 21. Ok az anyák megerőltető testi munkája, lues és egyéb szülési rendellenesség. A vármegye területén 16 anya és csecsemővédő egyesület (Stefánia) nagy ügyszeretettel és három családvédelmi intézmény működik az általános egészség- védelem érdekében. II. Közbiztonság;. Jelentem, hogy a vármegye közbiztonsági viszonyaiban a legutóbbi közgyűléshez tett jelentésem óta, említésre méltó változás nincs. A december hónapban megtartott közgyűlés óta vármegyénk területén 34 tüzeset fordult elő. A károsultak száma ugyanannyi. A tűzkár épületekben 2.331 P, ingóságban pedig 2.244 P, melyből biztosítva volt 2.774 P, nem volt biztosítva s igy nem térül meg 1.801 P értékben megsemmisült épület, ingóság. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva a tüzesetek száma 13-mal emelkedett, ezzel szemben a tűzkár összege 1.937 P-vel kedvezőbb. Említésre méltóbb tüzeset december 25-én Csorvás községben volt, ahol az ottani r. k. templom menyezetének gerendája az engedély nélkül és szabálytalanul épített kéménytől meggyulladt. A tűzoltóság gyors és szakszerű beavatkozása következményeként sikerült a tüzet idejében elfojtani s igy a tűzkár mindössze csak 200 pengő, amely biztosításból megtérül. Az 1933. évben a tüzesetek száma, az 1932. évhez viszonyítva csökkent. A tűzkár összege 123.104 pengő volt s igy tűzkárunk az 1932. évivel szemben 95.470 pengővel kevesebb, ami 43 %-os javulásnak felel meg. Az elért eredmény a megelőző tűzrendészed rendelkezések hatályos végrehajtásának és a megyebeli tűzoltóság szakszerű munkásságának tudható be. 74 esetben a tűzkár összege 50 pengőn, 33 esetben 100 pengőn, 32 esetben pedig 300 pengőn alul volt. 5000 pengőn felüli tűzkár a vármegye területén csak 4 esetben fordult elő, 152 esetben a tűzkár összege az 500 pengőt nem haladta meg. A tűz keletkezési okaként 59 esetben a gondatlanság, 23 esetben gyermekek játéka gyufával, 20 esetben a szabálytalan építkezés szerepel. Villámcsapásból kifolyólag a vármegye területén 10 alkalommal keletkezett tüzeset. Eldobott gyufa, vagy cige- rettavég 11 esetben okozott tüzet. Gyújtogatás, vagy gyújtogatás gyanúja 12 esetben fordult elő. III. Közgazdaság;. a) Mezőgazdaság. A tél általában hideg, a hőmérséklet 22 fok Celsiusra is sülyedt, közben december hónapban nagy havazások voltak úgy hogy a hó a 25—30 cm. magasságot is elérte. Később az időjárás enyhébbre fordult és a hó teljesen elolvadt. A később beálló hideg idő az őszi vetéseket hó takaró nélkül találta, mi az összes őszi vetések telelése szempontjából nem kis mértékben aggasztó, amennyiben ki és felfagyástól lehet tartani. Az őszi vetések, melyek korán lettek elvetve, eléggé megerősödve mentek a télnek, a későbbi vetések részben kelőben, részben csirában voltak, mikor a fent említett fagyok beállottak. A külső mezőgazdasági munkák úgyszólván teljesen szünetelnek, kevés trágyahordás, jéghordás, favágás és gallyazás, dohánybeváltás fordul elő, amelyek azonban igen kevés napszám munkát nyújtottak, belső gazdasági munka állatgondozás, majori és magtári munkákra szorítkozott. A mezőgazdasági üzemekben csak kivételesen foglalkoztattak napszámosokat, igy a munkások kereseti lehetősége igen gyenge volt, mindenesetre figyelembe kell venni ama szokásos ténykörülményt, hogy a téli hónapokban a külső gazdasági munkák úgyszólván teljesen szünetelnek. Kevés munkaalkalmat nyújtott a városokban és községekben a felgyülemlett hó eltakarítása, továbbá egyes helyeken körgát emelésénél és csatornák javításánál felmerült földmunkák. Napszámbérek átlagban a téli hónapokban 0.80—0.90 P volt. Felemlítem, hogy a vármegye területén lakó munkásigazolvánnyal biró munkások 34
