Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (37. évfolyam, 1-60. szám)
1934-10-13 / 46. szám
fenti váltságárak még mindig alatta vannak, illetve nem haladják meg azokat a béreket( amelyeke t a törvényhatóság fizet a közúti munkálatokkal kapcsolatban alkalmazott napszámosoknak és fuvarosoknak. Ezekre való tekintettel a törv. hatóság a kereskedelemügyi miniszter úrtól a közmunka váltságárak fenti mérvben történt megállapításának jóváhagyását kéri. 4. Határozatilag javaslatot tesz a törv. hat. bizottság a keresk. miniszter úrhoz, hogy a községi közmunkának a törvényhatósági útalap és a községek közötti megosztása az 1935. évre is olyképen rendeltessék el, mint ahogy az előző évekre el volt rendelve- Nevezetesen, hogy a kivetett közmunkából behajthatatlanság vagy egyéb okok mtatt be nem folyó közmunka tartozások levonása után tényleg befolyó (természetbeni és kész- pénzbeni) közmunka bevételből a községek kötelesek legyenek a törv. hatóság részére átengedni és annak közúti alapjába beszállítani a géperejű jármüvek után befolyó községi közmunkát 100 százalékban, tehát teljes egészében, a kézi és igás közmunkának pedig 70 százalékát, mig az utóbbinak fennmaradó 30 százalékát a községek saját útjaiknak fenntartására legyenek jogosultak visszatartani és fordítani. 5. Kimondja a törv. hat. bizottság, hogy valamelyik község által természetbeni közmunka csak akkor bocsájtható a küzuti alap rendelkezésére, ha a kötelező és önkéntes közmunka megváltásokból befolyó készpénz együttesen nem fedezné teljes egészében a közúti alap 70 százalékos részesedését. Ezzel kapcsolatban határozatilag kimondja a törv. hat. azt is, hogy, amennyiben a közúti alap az előző pont szerint természetbeni közmunkát is kénytelen lenne igénybe venni, úgy ez esetben a vármegye alispánja az államépitészeti hivatal javaslatára rendeletileg állapítja meg azokat a szakmány- munka teljesítményeket, amelyeket a közmunkára kötelezettek a különböző munkanemekből és szállításokból egy-egy kézi, illetve igás közmunka fejében teljesíteni tartoznak. 6. A törv. hat, bizottság az útadó kivetési kulcsát az 1935. évre 11 százalékban irányozta elő, mert a gazdasági válság miatt a köztartozásokkal amúgy is eléggé megterhelt lakosságnak terheit ezzel is emlni nem tartja megengedhetőnek. 7. A községek amúgy is súlyos terhére tekintettel kimondja a törv. hat. bizottság, hogy — bár, a 138.223—1929. K. M. rendeletben is hivatkozott törvényes rendelkezés alapján a vicinális utak fenntartásához az érdekelt községekre a közmunka vált- ságon és az útadón felül, még külön kész- pénzbeli hozzájárulás is kiróható lenne, — a törvényhatóság ezzel a felhatamazássai ezidőszerint nem él és külön készpénzbeli hozzájárulást a községekre nem ró ki. 8. Tudomásul veszi a törv. hat. bizottság, hogy a bekötő utak eredetileg megállapított programmja a 273. bgy. 21.800—1930 sz. határozatában részletezett anyagi körülményei miatt, az 1935. évben nem folytatható. 9. A fentiekben meghozott határozatoknak indokai a költségvetésben is részletesen fel lévén sorolva, azoknak további külön indokolására szükség nincs és pedig annál kevésbbé, mivel egyrészt a most meghozott határozatok és megállapítások, az érvényben álló törvényes rendelkezéseknek mindenben megfelelnek, másrészt pedig, mivel azok nélkül, az előirányzott tényleg szükséges munkák stb. költségei nem biztosithatók. A törvényhatósági bizottság felhívja a vm. alispánját, hogy a letárgyalt és elfogadott 1935. évi közúti költségvetés négy szabályszerűen felszerelt példányát az 1890. évi I. t. c. 22. §-a alapján meghirdetés után, a most hozott bgy. határozattal együtt a 145.500—1932. K. M. rendeletnek megfelelően elbírálás és jóváhagyás végett a Keresk. miniszter úrhoz terjessze fel. Fentiekről: 1. Békésvármegye alispánját, az összes iratok kapcsán további eljárás és meghirdetés végett, 2. Hansely János kir. műszaki tanácsos kerületi felügyelőt Budapest (Keresk. minisztérium) a hirdetési határidő bevárása nélkül, 3. a m, kir. államépitészeti hivatalt Gyulán és végül 4. a vármegyei számvevőséget Gyulán, ezzel a határozattal értesítjük. Kmft. Kiadta: Dr. vitéz Pánczél, vm. főjegyző 230
