Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (37. évfolyam, 1-60. szám)
1934-10-13 / 46. szám
A fedezetlen hiány 1934, évben volt 148.589 P. 1935. évben 148.592 P. 1935. évben tehát a hiány 3 P-vel több. A vármegyei pótadóból fedezendő hiány 1934. évben 3.6 százalék volt. 1935. évben szintén 3.6 százalék s igy változatlan. Az 1935. évi költségvetésnek szorosan az egyesített vármegyei nyugdíjalapra vonatkozó része az előző 1934. évivel szemben a követkevőképen alakul : Az 1934. évi szükséglet 485.650 P volt. 1935. évben 492.515 P, az emelkedés tehát 6865 P, a fedezet 1934. évben 35.389 P volt, 1935. évben 48.429 P, az emelkedés tehát 13.040 P, 1934. évben a fedezetlen hiány 450.261 P volt, 1935. évben pedig 444,086 P, a csökkenés tehát 6175 P. A hiányból a megyei városok közönségére 1934. évben 17.696 P esett, 1935. évben pedig 19,516 P jut, a többlet tehát 1820 P. A községek közönségére esett 1934. évben 432.565 P, 1935. évben bedig 424.570 P, a csökkenés 7995 P. A hiány a városokban 1934. évben 1.5 százalékos pótadóból lett fedezve, 1935. évben pedig 1.6 százalékos pótadó szükséges, A községekben 1934. évben 14.4 százalékos pótadó fedezete a hiány, 1935. évben szintén 14.4 százalékos pótadó szükséges. Az emelkedés a városoknál 0.1 százalék, a községeknél változatlan. Az alapok költségvetéseinél az 1934. évi szükséglet és fedezet 29.220 P volt, 1935. évben pedig a szükséglet és a fedezet 20.600 P-re csökkent. Fedezetlen hiány 1934. évben 6.620 P volt, s ugyanannyi lesz 1935. évben is. A vármegyei pótadó százaléka — úgy mint — 1934. évben — 0.2 százalék marad. Végeredményben a várm. pótadó százaléka a megyei városokban 0-1 százalékkal emelkedik, a községekben azonban változatlan marad. Megállapítja ennélfogva a törvényhatósági bizottság, hogy a költségvetés összeállítása során az előirt legmesszebbmenő takarékosság érvényesült és a költségvetés egyes tételeinél a közigazgatás zavartalan menetének veszélyeztetése nélkül további csökkentéseket végrehajtani nem lehetett. Az ekként összeállított és bemutatott költségelőirányzatot a törvényhatósági bizottság a maga részéről elfogadja és a részletek tekintetében az alábbiak szerint határoz. I. Fejezet. Háztartási alap. A költségvetés I. és II. rovatán az 1924. évi 160.224 B, M. sz. illetve a 93.208—1925. B. M. sz. körrendelet értelmáben a Békésmegyében rendszeresített és Belügyminiszter urnák utoljára a 71.700—931. illetve a 72,536—1931. B. M. sz. rendeletével megállapított állások vannak feltüntetve. E szerint a megállapított normálstátussal szemben a járásokban 5 irodai tisztviselővel több van. Ezek az állások — megüresedés esetén — dijnoki állásokká szerveztetnek át és addig a 11-ben megállapított dijnoki állásból üresedésben levő 5 dijnoki állás nem tölthető be. Az altiszti és szolgaszemélyzet ruházata és egyéb felszerelése címén a III. rovaton a vármegyei altisztek és kisegítő szolgák ruhaszükségletének fedezésére szükséges hitel változatlan összeggel, vagyis 1200 pengővel van felvéve. Belügyminiszter urnák 122.426 — 1934. IV. sz. körrendeleté szerint, az altiszti és szolgaszemélyzet részére évenként és személyenként 1 zubbony, 1 nadrág, 1 pár bakkancs, 1 kalap és négy évenként egy-egy köppeny jár. A vármegyei altisztek és szolgák 1931. évben kaptak utoljára köppenyt és igy az részükre 1935. évben válik esedékessé. 17 egyén szükséglete: köppenyből á 35 P-vel 595 P, bakkancsból á 13 P-vel 221 P, sapkából á 6 P 50 fillérrel 110 P és igy személyenként járó egy-egy zubbony és egy-egy nadrág egységárára az előirányzat változatlanul hagyása mellett csak 16 P marad. A hivatali helységek bére címén a IV. rovaton az 1935. évben szükséglet már nem merül fel, mert a törvényhatóság a szarvasi főszolgabirói lakásról az eddig bérelt ház megvételével gondoskodott. így e rovat előirányzata az 1934. évivel szemben 2700 P-vel csökkent. Az V. irodai költségek rovaton az 1934. évre megállapított 30.465 P hitelösszeg 1935. évben 1614 P-vel emelkedett. A papiros és irodaszerek címen előirányzott hitel az 1935. évre nemek szerint részleteztettek. A nyomtatványok beszerzési költsége 100 P-vel, a könyvkötészet, valamint a hir- és szaklapok előfizetési dijainak szükséglete 200— 200 P-vel, a könyvnyomdái költségek pedig 150 P-vel leszállittattak. Összes csökkentés tehát 650 P-t tesz ki. Hogy a csökkentés az előirányzatban kifejezésre nem juthatott, 224
