Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (37. évfolyam, 1-60. szám)
1934-09-24 / 43. szám
fellebbezést a m. kir. kereskedelemügyi mi- nisterium elutasitotta. A munka megindítására az intézkedés megtörtént. 7. ínségmunka jellegű munka indult meg a gyoma-dévaványai és a füzesgyarmat-dar- vasi utón. A munkálatok folyamatban vannak. 8. A folyó évi fenntartási hengerlések legnagyobb része befejeztetett, csupán az oros- háza-tótkomlósi utón maradt még hátra mintegy 5 km. hengerlés, mely a folyó évben még elkészül. 9. A folyó évi fenntartási anyag szállítása megindult. 10. A következő évre tervezett hengerlésekhez a kőanyagot a bánya terméskő alakjában fogja szállítani és annak megtörése kézi erővel a tél folyamán fog eszközöltetetni, mely munkánál inségbejutottakat lehet majd alkalmazni. A szállítást a bánya október elsején kezdi meg. A nagyszénás—szarvasi th. útnak Nagyszénástól kíindulóan mintegy 4 5 km. hosszú, Szarvastól pedig a sirató szöllőkig terjedő kb. 3. km. hosszú, összesen tehát 7.5 km. hosz- szu szakaszának 3. m. széles macadám burkolattal való ellátása — a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur rendelete értelmében — oly módon lesz kivihető, ha az érdekelt Nagyszénás és Szarvas községek a kőanyagnak a helyszínére való kifuvarozását és a beépítés költségét elválalják. A szükséges kőanyagot a kereskedelemügyi miniszter ur oly feltétellel hajlandó rendelkezésre bocsátani, ha a kőanyag árát és 50 százalékos kedvezménynyel számított vasúti fuvardiját, vagy az Apc- vidéki kőbányák rt., vagy a vármegye 10 félévi 5 százalékos kamat fizetés mellett a kereskedelmi tárca részére hitelezi. A földmunkák költségét a vármegye fogja viselni. A fentiek alapján a tárgyalásokat bevezettem és annak eredményéhez képest a legközelebbi közgyűléshez fogom megtenni előterjesztésemet. De a munkanélküliek foglalkoztatása végett az ut szóbanforgó 7.5 km. szakaszának földmunkáját még a folyó év folyamán el fogom végeztetni. V. Vegyesek. Az elmúlt időszakban a vármegyei központi, járási és községi közigazgatás menete általában zavartalannak volt mondható. A közigazgatási tíszvíselők munkával nagy mértékben el vannak halmozva ugyan, de feladataikat igyekeznek ügybuzgalommal, kötelességszerüen, a hivatalos órák meghosszabbításával is ellátni. Jelentettem már, hogy a törvényhatóság községei házt. és vagyonkezelésének helyszíni felülvizsgálatára a m. kir. belügyminiszter ur 2 bizottságot küldött ki. A kiküldött bizottságok a gyulai járásban Mezőmegyer, a békési járásban Békés, Köröstarcsa, a gyomai járásban Endrőd, a szarvasi járásban Szarvas, Békésszentandrás, Csabacsüd, az orosházai járásban Orosháza, Békéssámson, Csorvás, Gádoros, Nagyszénás, Szentetornya, Tótkomlós, a szeghalmi járásban Füzesgyarmat, Körösladány, Vésztő, s igy összesen 17 nagyközségben tartották meg a felügyeleti vizsgálatot. A megtartott vizsgálatok alapján a m. kir, belügyminiszter urnák a hiányokat megállapító és észrevételeket tartalmazó rendelete, külön-külön minden egyes községre már leérkezett és a rendeletekben foglaltakra figyelemmel, a megállapított hiányok mielőbbi pótlására, az egyes községek elöljáróságait utasítottam. Jelentenem kell itt azt, hogy egyes községeknél a kisebb hiányok igen nagy számmal lettek megállapítva, de megnyugvással jelentem azt is, hogy súlyosabb beszámítás alá eső mulasztás egyik községnél sem állapíttatott meg. A községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak egyes községekben némi késedelemmel ugyan, de a múlt hó végéig esedékessé vált illetményeiket mindenütt kézhez- kapták. Ha egyes községek határait a nagymérvű aszály és jégkár nem sújtotta volna, úgy jelenthetném, hogy a számadási év még hátralevő részében a községi jövedelmek és a községi pótadó fokozottabb mérvű behajtása mellett, az egyes községek, a tisztviselők és egyéb alkalmazottaik illetményeit akadálytalanul képesek lesznek kiutalni. A fellépett aszály és több helyen bekövetkezett jégkár azonban, olyan mérvű adóelengedéseket tett szükségessé és az adófizetési képességeket annyira csökkentette, hogy a fizetési képesség, illetve a háztartási alapok teljesítőképességét illetően aggályaimat kell kifejezésre juttatnom. Különösen vonatkozik ez a szeghalmi járás községeire, hol az előbb emlitett károk a legnagyobb mértékben jelentkeztek és ahol kétségeim vannak az iránt, hogy a községi önkormányzatok elsőrendű szükségleteiket fizetési zavarok nélkül képesek lesznek-e leküzdeni, A bekivánt tájékoztató adatokból arra a következtetésre jutottam, hogy nemcsak a szeghalmi járás, de ezenkívül a vármegye több olyan községe is, mely aszálysulytotta vidéken 211
