Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1934. január-december (37. évfolyam, 1-60. szám)

1934-09-24 / 43. szám

mis időjárást.

Legnagyobb kárt szenvedtek a gabonafélék, valamint a takarmánynemüek. Kapásnövényeket a többszöri kapálással át lehetett menteni a krizisen, úgy, hogy ezek szenvedtek legkevesebb kárt s a tengeri, cukorrépa terméseredményei különös tekintettel az idei szárazságra, jónak mondhatók.

Az aszály által okozott károk a kisemberek szántóföldjein sokkal nagyobb mértékben mutatkoztak, mint az uradalmi földeken, minek oka nem szerencsének, hanem legtöbb uradalom okszerű talajmüyelésének, rendszeres trágyázásának tulajdonítható. Az idei esztendő igazán kézenfekvőén bebizonyította, hogy okszerű gazdálkodással a gazda mennyire tudja’ ellensúlyozni az időjárás mostohaságait. Voltak egyes szintén aszálysujtotta uradalmak, ahol az idén is 16-18 q-ás kát. holdankénti búzatermések voltak, szemben az ugyanezen határban gazdálkodó kisemberek 2-3 q-ás termésével.

Főbb terményeink vármegyei átlagterméseit alábbiakban közlöm :

Búza kát, hold 4.5 q 84 kg. hl. súly Rozs „ „ 3.5 ,, 68 „ „ ,,

Árpa ,, ,, 4. ,, 63 ,, ,, ,,

Zab „ „ 4.7 „ 47 „ „ „

Szem. teng. „ „ 12.— „

Burgonya „ „ 40.— „

Cukorrépa „ „ 140.— „

Uborka „ „ 45.— „

Papr. zölden,, „ 20.— „

Paradicsom „ „ 30.— „

Vör. hagyma,, „ 35.— „

Káposzta „ „ 60-— „

Bab „ „ 3.5 „

Borsó „ „ 4.— „

Mák „ „ 2.— „

Len ,, ,, 3. ,,

Sárgadinnye „ 70, - „

Görögdinnye ,, 100.— „

Talán legtöbbet szenvedett a szárazságtól a rét és legelő.

Különösen utóbbi oly kevés táplálékot nyújtott, hogy a gazdáknak jószágaikat jóformán egész időn keresztül takarmányoz- niok kellett. Rét is igen kevés szénát adott, nem beszélve Békéscsaba kitünően kezelt öntözött rétjéről, melyet az idei szárazság abszolúte nem érintett.

Nagy vonalakban jelezve, a terméseredmények az orosházi járásban voltak a legjobbak, ellentétben vármegyénk gyomai, szeghalmi, szarvasi járásaival, melyek szikes s nehezebben müvelhetőségüknél fogva legtöbbet szenvedtek a szárazságtól. Békéscsaba és békési járás terméseredményei átmenetet képeztek, mig a gyulai járás terméseredményei az orosházi után türhetőnek mondhatók.

Földmivelésügyi kormányzatunk átérezte vármegyénk gazdaközönségének súlyos helyzetét s junius havában takarmányvetőmag aktiéban, majd ebben a hónapban búzavetőmag akcióban részesítette, illetőleg részesíti vármegyénk erre leginkább rászorult gazdáit.

Nezezetesen a junius havi takarmány akció keretében :

510 kát. holdra 102 q tengerit

366 ,, ,, 73 „ mohart

537 „ ,, 107 „ kölest

252 „ „ 88 „ szudáni füvet

106 „

_____„____105 „ csalamádét

17

71 kai. holdra 475 q-át

osztottunk széjjel.

Földmivelésügyi Miniszter ur a Főispán ur előterjesztésére összesen 120 waggon vetőmagbuzát utalt ki, mely mennyiséget a Főispán Ur elnöklete alatt működő Bizottság osztott széjjel, a leginkább rászorult s aszálykárosult 100 holdon aluli gazdák között. Nevezetesen: gyulai járásban 265 egyénnek 361.40. q. gyomai „ 611 „ 1968.50. q,

szarvasi „ 495 „ 1189.30, q.

békési „ 1483 „ 2310.65, q.

szeghalmi „ 2253 „ 6071. q,

5107 „ 11900.85. q-át

osztunk ki.

Megemlíteni kívánom, hogy a kiosztandó búza kevés kivétellel B. 1201-es búza lesz.

Ami az elmúlt 4 hónap kölső mezőgazdasági munkáit illeti, az szántásból, trágyázásból, vetésből, növényápolásból és betakarításból, aratásból állott.

A mezőgazdasági munkások, illetőleg napszámosok kereseti lehetősége a múlt évihez viszonyítva cca 20-25 százalékkal rosszabbnak mondható.

Az aszálysujtotta gazdaságok kevesebb számú arató munkást foglalkoztattak, mint más normális években, s az igy kimaradt munkások a bércséplőgépeknél is csak részben tudtak elhelyezkedni.

209