Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-16 / 52. szám

így szolgálattételre a rendszeresített állásban levő hajdúk közül 2 lesz beosztandó. A megállapított pótadó mértéke a közsé­gekben Í8.02 százalék, a megyei városokban 5.3 százalék. A folyó 1933.jjévivel szemben szo­rosan a háztartásra vonatkozó csökkenés tehát 0.6 százalék, míg a vármegyei nyudijalapra vonatkozó részében az emelkedés 1.5 szá­zalék. A munkásság helyzetére vonatkozólag szükségesnek látom ebben a rovatban azt jelenteni, hogy az elmúlt évek hasonló idő­szakában tapasztalt viszonyokhoz arányitva helyzetük csak csekély javulást látszik fel­mutatni. Általában szükség lenne már a téli hónapok folyamán is arra, hogy közmunkák indíttassanak meg, de erre ezidőszerint kevés kilátás mutatkozik. Mikor általában csekély javulást említek, akkor kizárólag a földmunkásság helyzetére vagyok figyelemmel, mert sajnos az ipari munkásságot illetőleg azt keli jelentenem, hogy ezek helyzete határozottan rosszab­bodott. Az ipari munkásság helyzetére te­kintettel, azt az összeget, ami munkanél­küliség eloszlatására a háztartási költségve­tésben rendelkezésre áll, a lehetőség szerint, ipari munkák végzésére igyekszem fordítani. Sajnos azonban, hogy az ipari munkásság megsegítésére irányuló munkálatok termé­szetüknél fogva, a kedvezőbb időjárás be­állta, tehát február, március hónapok előtt nem lesznek megindíthatok, ekkor is, a rendelkezésre álló összeg terhére folyamatba teendő munkálatok az ipari munkásságnak csak lényegtelen, számba alig jöhető segít­séget fognak jelenteni. A földmunkások körében jelentkező mun­kanélküliség enyhítésére, szintén csak feb­ruár vagy március hónapban megindítható kevés földmunka és az időjárás javulásával megínditandó nagyobbarányu útépítési mun­kálat jöhet számba, arra az esetre, ha a törvényhatósági bizottság ebben a tárgyban, a mai közgyűlés tárgysorozatába felvett ja­vaslatomat elfogadja. Békésvármegye Törvényhatósági Iskolán- kivüli Népművelési Bizottsága az 1933-34-ik tanévi népművelési tevékenységet újból meg­indította. A községi helyi népművelési bizottságok­tól, elöljáróságoktól, különböző iskoláktól, intézményektől, társadalmi egyesületektől beérkezett jelentések alapján örömmel álla­pítom meg, hogy a népművelés ügyét a folyó tanévben is nagy jóakarattal és meleg sze­retettel karolják fel. A hallgatóság nagy ér­deklődést mutat, úgy a népművelési és köz­műveltségi előadások, mint a különböző tan­folyamok iránt. A tervezeteket a helyi vi­szonyok, kívánságok, szükségletek, valamint a foglalkozási ágak figyelembevételével, gonddal és a hallgatók lelki óhaja szerint állították össze az előadók. A Munkaterv­ben az élet útmutatásait tekintették irány és programmadőnak, de figyelembevették az időszerűséget, a lehetőséget, alkalom- szerűséget és különösen gyakorlati jelentő­ségű reális előadásokra fektették a fősulyt. Művelés alá vonták a falusi és városi széles néprétegeket, ipari munkásokat, értelmi­séget, iparosokat és kereskedőket, gazda­társadalmat. A népművelés nemes és komoly nevelő jellegét megőrzik és az előadásokon, tanfolyamokon pártpolitikai, felekezeti, tár­sadalmi irányzatosságokat kerülik. Eddig a vármegyei népművelési bizottság 4.100 népművelési és közműveltségi előadást hagyott jóvá. Ilyen előadásban a társadalom minden rétegét részesíti a Bizottság. Nincs a vármegye területén egyetlen község, egyetlen tanyakörzet, ahol ezen tevékenység nem folyna. Az előadási tervezetek a gaz­dasági analfabétizmus megszüntetésére, gaz­dasági ismeretszerzésre, uj termelési ágak, jövedelmi források feltárására fektetik a fősulyt. Okszerűnek látják a parlagon heverő területek erdősítését, utak befásítását. Az egészségügyi dolgokban való tájékozatlanság, csecsemő halandóság, babona, trachoma, az alföldi népbetegségnek, a tüdővésznek ter­jedése meggátiására az egészségügyi elő­adások fokozását vették fel, de ezek mellett a többi ismeretköröket sem hanyagolták el. Súlyt fektetett 'a. Bizottság a kedélyvilág ápolására és fejlesztésére is. Az iskolás ifjúság bevonásával megindította a mű­soros délutánok és esték tartását, ilyent jóváhagyott 320-at. Engedélyezett 197műked­velő előadást. Jóváhagyott 121 rádió sza­badegyetemi előadást, 177 alkalmi ünnep­séget, 487 mesedélutánt, 16 tanulmányi ki­rándulást, 12 népművelési hangversenyt. Gondját képezte a bizottságnak az anal­fabétizmus megszüntetése, ezért a vármegye területén 7 tanfolyamot szervezett 500 óra­számmal. Tankönyvekkel írószerekkel a bi­zottság díjmentesen látja el a hallgatókat. 278

Next

/
Oldalképek
Tartalom