Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (35. évfolyam, 1-56. szám)

1932-10-17 / 43. szám

tározata alapján 600 P-t fordít. E segély annál méltányosabb, mert a muzeum a vár megye tulajdonát képezte és így az annak fenntartásával járó tetemes költségtől men­tesült a vármegye akkor, amikor a múzeu­mot Gyula megyei városnak átengedte. 7. tétele alatt a hazai szén fűtésére való foko­zatos áttérésre további 1500 P hitelt enge­délyez a törvényhatósági bizottság. 8, tétel alatt szükséglet nem merül fel, mert az 1930. évi ínség enyhítésére a várm állat­egészségügyi ebadó alapból előlegezett és a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur által 17.101/1930. 111 F M. sz. rendeletével mi­előbb visszafizetni rendelt 10 000 P előleg teljes kiegyenlítést nyert. A még mindig tartó és az 1932. évi katasztrofális búzatermés következtében, ará­nyaiban még nagyobb munkanélküliség miatt az 1933. évre az 1932 évi 50 000 P-vel szemben a törvényhatósági bizottság a vár­megye alispánja részére 100.000 P hitelt bocsát rendelkezésére. Hogy azonban az a többszükséglet az amúgy is nehéz helyzet ben levő adózópolgár.ságot súlyosabban ne érintse, e szükséglet részbeni fedezésére a várm közegészségügyi ebadó alap kész­pénzmaradványából 36 222 P hozzájárulást szavaz meg és ezt az összeget a várm háztartási alap költségvetésében rendkívüli bevételként felveszi. A most megszavazott 100.000 P. fel- használása, illetve igénybevétele módozatát az e tárgyban külön hozott határozatunkban jelöltük meg. Felhívjuk a vármegye alispánját, hogy amennyiben a várm. háztartási alap jövedel­mei nem folynának be oly mértékben, hogy az inségenyhitéssel kapcsolatos kiadásokat fedezni tudja, a várm. közegészségügyi eb­adó alap készpénzfeleslege terhére az 1933 év végéig leendő visszafizetés kötelezettsége mellett kamatmentes kölcsön igénybevétele végett a vonatkozó rendelkezések betartá­sával járjon el. 1932 évben a dijnokok létszáma nyolc volt, abból időközben megüresedett egy, minek folytán Belügyminister urnák 71700 és 72536—1931. 111. sz. rendeletéi értelmében a megüresedett dijnoki állást megszűntem és az 1933 évi költségvetésbe már fel sem veszi. A hét dijnok illetménye az 5000— 1931, 7000-931 és 3000-932 M. E. ren deletek alapján végrehajtott csökkentések után a költségvetéshez csatolt kimutatás szerint 9.637 P. Itt csökkent tehát az elő­irányzat az 1932. évihez képest 28.460 P-vel. A tiszti hajdúi állásokat a törvényható­sági bizottság 1932 évi julius hó végével már beszüntette és igy e címen szükséglet már nem merül fel. A 12. t. a. Közjótékony­sági, közművelődési, hazafias és közszükség­leti célok támogatása címen változatlanul 7000 P-t irányoz elő, a Magyar Revíziós Liga, valamint a Jegyzők Országos Arvaház Egyesülete segélyét változatlanul 500 — 500 P-ben állapítja meg. Uj tételt képez a Csabacsüd község távbeszélőjének Szarvas közséből történt ki­vezetésével felmerült és a vármegye által már előlegezett 1970 P. költség. Csabacsüd újonnan alakult község é-i e nagy költség viselésére képtelen. A költséget pedig elő legezni kellett, mert a községet közérdekből távbeszélő nélkül hagyni nem lehet. A törvényhatósági bizottság az átme­neti kiadások végösszegét az 1932 évre elő­irányzott 132.923 P-vel szemben 1933 évre 125807 P-ben állapította meg. A várm. központi épületek kibővítésére a várm. alapokból felvett kölcsönök teljesen visszafizettettek és igy e címen szükséglet nem merült fel A törvényhatósági bizottság a megálla­pított kiadásokra fedezetül kijelöli. Az 1. rovaton a vármegye saját jövedel­meit 28.318 P-vel, mely az 1932. évi 28.523 P-vel szemben 205 P-vel kevesebb, mert az alapnak gyümölcsöző kézpénzfeleslegei a várm. pótadó befizetések elmaradása miatt teljesen felhasználtattak és igy kamatjöve­delem nem várható ; a csökkenés tehát 1.000 P. A természetbeni lakást élvező vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak lakás­pénzei a 7000-931 és 3000-932 M E. rendeletekkel 8 százalékkal leszállittattak és igy e címen 605 P. a csökkenés. A bérbe­adott szarvasi főszolgabírói lakás bérjöve­delmét a házbérek általános csökkenése foly­tán az 1932 évi 1200 P-vel szemben 300 P vei kisebb összegben állapítja meg. Az egyéb jövedelmek közül a vizhasználati en­gedélyek dijából várható jövedelmet 100 P- vel, a házasságok kihirdetése alól adott fel­mentések dijaiból várható jövedelmet pedig 200 P-vel, a tényleges állapotnak megfele­lően csökkenteni kellett. Ezzel szemben a tenyészigazolványokért szedhető dijak és a 196

Next

/
Oldalképek
Tartalom