Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (35. évfolyam, 1-56. szám)

1932-05-10 / 19. szám

elégedésre, de enyhítse. A munkásság az inségmunkákat ma is reklamálja,' de miután további fedezet most már rendelkezésre nem áll, kívánságuknak eleget tenni nem tudok. Az ez időszerint folyamatba tett mun­kák már nem inségmunkák, hanem a vár­megye közúti alapjában előirányzott fedezet terhére történnek. A munkásság természe­tesen jóval nagyobb igényeket támasztott, mint amennyit kielégítenem lehetséges. Kí­vánságaik sok gondot okoztak a hatósá­goknak és hogy a törv. hat. bizottság lássa milyen követelésekkel kell foglalkoznom, — bemutatom a gádorosi szociáldemokrata pártnak március hóban hozzám intézett be­adványát, valamint az endrődi községi fő­jegyzőnek hozzám tett jelentését. — Ter­mészetes, hogy az igényeket a magam ré­széről csak addig a határig elégíthettem ki, ameddig nekem arra felhatalmazásom volt. Lehetséges lett volna talán még a törvény- hatósághoz előterjesztést tennem újabb hi­telek rendelkezésre bocsájtása iránt, de mi­kor az adózó közönség a mai mértékben való megterhelése ellen is állandóan panasz­kodik, ezek jól felfogott érdekében annál kevésbbé kérhettem a törv. hatósági bizott­ságtól újabb kiteleket, mert ha ezeket meg is szavazta volna, tényleg azt alig tudta volna rendelkezésemre bocsájtani, miután általános tapasztalat, hogy a kivetett adók tekintélyes része sem folyik be. A kiosztott liszt minősége ellen panasz csak egy esetben tétetett. A telvett panasz­jegyzőkönyvet a lisztminta kapcsán azonnal felterjesztettem a földmivelésügyi miniszter úrhoz, a mintának vegyileg leendő megvizs- gáltatása céljából. A megejtett vizsgálat azt eredményezte, hogy a lisztminta nagymér­tékben tisztátalan. A főbb tisztátalanságok a következők: 0.27 százalék homok, szá­mottevő mennyiségben idegen növényi ter­mékek, ezek között főleg juttazsák foszlá­nyok, üszögsporák, gyommag törmelékek. Ez ügyben a megfelelő eljárás folyamatba- tétele iránt azonnal intézkedtem. A vármegyei törvényhatósági iskolán kivüli népművelési bizottság a folyó 1931/32. tanévi működését 1—2 hely kivételével, ahol még most is folyik a népművelői munka— a vármegye területén befejezte. A bizottság becsületes és lelkiismeretes munkával igye­kezett a vallás- és közoktatásügyi Miniszter ur által jóváhagyott munkaterv és költség- vetés alapján az egyes helyi tényezőkkel karöltve feladatait megoldani. Ma már a második decennium kezdetén a folyó tanévi munka nemcsak az építés alapozásánál tart, de programmszerüen, nagy célkitűzésekkel jóval előbbre is haladt az építésben. A bizottság által tervbevett és jóváha­gyott különböző népművelési tevékenység a vármegye területén általában egész éven át rendszeresen folyt, semmi olyan körül­mény nem fordult elő, mely a munka rend­szeres menetét megzavarta volna, csupán az abnormis időjárás és tüzelőanyag hiánya miatt szünetelt 1—2 helyen a munka pár hétig, természetesen ezért tolódott ki most későbbi időkre. Minden illetékes tényező és figyelő részéről megállapítást nyerhet, hogy itt az Alföld szivében, Békésvármngye terü­letén az iskolánkivüli munka, nemcsak papí­ron statisztikai adatokkal igazolóan folyik, de valóságban is igen intenziv keretek kö­zött ment végbe minden pártpolitikai, fele­kezeti és társadalmi irányzatosságokon felül­emelkedve. Hogy milyen arányú mértékben ölt va­lóságot a vármegye területén az 1931—32. tanévi iskolánkivüli népművelési tevékenység, ennek fényes bizonyítékai az alábbi szám­adatok : A vármegye területén 289 egységnél eddig 4.462 népművelési és közműveltségi előadást tartottak, a múlt évivel szemben bizonyos apadás mutatkozik, mivel még több helyről nem érkezett jelentés. A be­számoló jelentések szerint 1—1 előadáson jelen volt legkevesebb 30—40, de volt na­gyon sok helyen, ahol 100 on felül, sőt az 1000-et is elérte a hallgatói száma. A bizottsághoz beterjesztett beszámoló jelen­tésekből örömmel állapítottam meg azt is, hogy az előadások állandóan és rendszere­sen együvé tudták vonzani úgy a városok­ban, mint a községekben és tanyákon a társadalom minden rétegét. Ez főleg annak tulajdonítható, hogy az előadásokat a helyi viszonyok figyelembe vételével nagy gond­dal és a nép lelkiszükséglete szerint állítot­ták össze mindenkor az előadók, tekintettel a gyakorlati életre és aktualitásokra. Az előadók összes száma 968, jobbára lelkészek, tanítók, tanárok, orvosok, jegyzők, ügyvédek, közig, tisztviselők, iparosok, ke­reskedők, stb, akik mind meleg szeretettel karolták fel a népművelői munkát, nem en­gedték, hogy a nehéz gazdasági viszonyok dacára, a népművelési tevékenységben visz­103

Next

/
Oldalképek
Tartalom