Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1932. január-december (35. évfolyam, 1-56. szám)
1932-05-10 / 19. szám
elégedésre, de enyhítse. A munkásság az inségmunkákat ma is reklamálja,' de miután további fedezet most már rendelkezésre nem áll, kívánságuknak eleget tenni nem tudok. Az ez időszerint folyamatba tett munkák már nem inségmunkák, hanem a vármegye közúti alapjában előirányzott fedezet terhére történnek. A munkásság természetesen jóval nagyobb igényeket támasztott, mint amennyit kielégítenem lehetséges. Kívánságaik sok gondot okoztak a hatóságoknak és hogy a törv. hat. bizottság lássa milyen követelésekkel kell foglalkoznom, — bemutatom a gádorosi szociáldemokrata pártnak március hóban hozzám intézett beadványát, valamint az endrődi községi főjegyzőnek hozzám tett jelentését. — Természetes, hogy az igényeket a magam részéről csak addig a határig elégíthettem ki, ameddig nekem arra felhatalmazásom volt. Lehetséges lett volna talán még a törvény- hatósághoz előterjesztést tennem újabb hitelek rendelkezésre bocsájtása iránt, de mikor az adózó közönség a mai mértékben való megterhelése ellen is állandóan panaszkodik, ezek jól felfogott érdekében annál kevésbbé kérhettem a törv. hatósági bizottságtól újabb kiteleket, mert ha ezeket meg is szavazta volna, tényleg azt alig tudta volna rendelkezésemre bocsájtani, miután általános tapasztalat, hogy a kivetett adók tekintélyes része sem folyik be. A kiosztott liszt minősége ellen panasz csak egy esetben tétetett. A telvett panaszjegyzőkönyvet a lisztminta kapcsán azonnal felterjesztettem a földmivelésügyi miniszter úrhoz, a mintának vegyileg leendő megvizs- gáltatása céljából. A megejtett vizsgálat azt eredményezte, hogy a lisztminta nagymértékben tisztátalan. A főbb tisztátalanságok a következők: 0.27 százalék homok, számottevő mennyiségben idegen növényi termékek, ezek között főleg juttazsák foszlányok, üszögsporák, gyommag törmelékek. Ez ügyben a megfelelő eljárás folyamatba- tétele iránt azonnal intézkedtem. A vármegyei törvényhatósági iskolán kivüli népművelési bizottság a folyó 1931/32. tanévi működését 1—2 hely kivételével, ahol még most is folyik a népművelői munka— a vármegye területén befejezte. A bizottság becsületes és lelkiismeretes munkával igyekezett a vallás- és közoktatásügyi Miniszter ur által jóváhagyott munkaterv és költség- vetés alapján az egyes helyi tényezőkkel karöltve feladatait megoldani. Ma már a második decennium kezdetén a folyó tanévi munka nemcsak az építés alapozásánál tart, de programmszerüen, nagy célkitűzésekkel jóval előbbre is haladt az építésben. A bizottság által tervbevett és jóváhagyott különböző népművelési tevékenység a vármegye területén általában egész éven át rendszeresen folyt, semmi olyan körülmény nem fordult elő, mely a munka rendszeres menetét megzavarta volna, csupán az abnormis időjárás és tüzelőanyag hiánya miatt szünetelt 1—2 helyen a munka pár hétig, természetesen ezért tolódott ki most későbbi időkre. Minden illetékes tényező és figyelő részéről megállapítást nyerhet, hogy itt az Alföld szivében, Békésvármngye területén az iskolánkivüli munka, nemcsak papíron statisztikai adatokkal igazolóan folyik, de valóságban is igen intenziv keretek között ment végbe minden pártpolitikai, felekezeti és társadalmi irányzatosságokon felülemelkedve. Hogy milyen arányú mértékben ölt valóságot a vármegye területén az 1931—32. tanévi iskolánkivüli népművelési tevékenység, ennek fényes bizonyítékai az alábbi számadatok : A vármegye területén 289 egységnél eddig 4.462 népművelési és közműveltségi előadást tartottak, a múlt évivel szemben bizonyos apadás mutatkozik, mivel még több helyről nem érkezett jelentés. A beszámoló jelentések szerint 1—1 előadáson jelen volt legkevesebb 30—40, de volt nagyon sok helyen, ahol 100 on felül, sőt az 1000-et is elérte a hallgatói száma. A bizottsághoz beterjesztett beszámoló jelentésekből örömmel állapítottam meg azt is, hogy az előadások állandóan és rendszeresen együvé tudták vonzani úgy a városokban, mint a községekben és tanyákon a társadalom minden rétegét. Ez főleg annak tulajdonítható, hogy az előadásokat a helyi viszonyok figyelembe vételével nagy gonddal és a nép lelkiszükséglete szerint állították össze mindenkor az előadók, tekintettel a gyakorlati életre és aktualitásokra. Az előadók összes száma 968, jobbára lelkészek, tanítók, tanárok, orvosok, jegyzők, ügyvédek, közig, tisztviselők, iparosok, kereskedők, stb, akik mind meleg szeretettel karolták fel a népművelői munkát, nem engedték, hogy a nehéz gazdasági viszonyok dacára, a népművelési tevékenységben visz103