Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (34. évfolyam, 1-55. szám)

1931-01-24 / 3. szám

Korán György, aki Bucsatelep község­ben Kertészsziget puszta házszám alatt la­lakik, Bucsatelepen 1930. január hó 8-án kiállított 44 jegyzőkönyvi sz. 90.180. törvényhatósági számú egy darab 1921. évbeli verestarka tehénről szóló marhale­velét, mely 1930. II—12-ével Szeghalomra volt irányítva, ismeretlen helyen és körül­mények között elvesztette. Megsemmisittetik. Hreágyel János, aki Szarvas községben 142. h. szám alatt lakik, a 352—1930 sz. munkásigazolványát elvesztette. Megsemmi­sittetik. Vármegyei közérdekű hírek. Az 1931. évi mezőgazdasági mun­káknak, különösen pedig az aratási és cséplési munkáknak zavartalan módon való elvégzése tárgyában kelt 89.000— 1930. számú F. M. rendelet a következők­ről intézkedik: Utasittatnak a hatóságok, hogy mindent kövessenek el abban a tekin­tetben, hogy a munkaadók az aratási és cséplési munkákra és általában bármely gazdasági munkákra a hivatásos mező- gazdasági munkásokat szerződtessék. Külföldiek az ország területén mező- gazdasági munkák végzésére csak munka- vállalási engedély alapján alkalmazhatók. A munkavállalási engedély megadásáraaFöldm. miniszter jogosult. Kérvény a munkahely szerinti illetékes hatóságnál adandó be. Engedély alapján is csak akkor alkal­mazhatók külföldiek, ha a belföldi munka­erő teljes kielégítést nyert. A külföldieknek engedély nélkül való alkalmazása bünte­tendő cselekményt képez. Aratást, hordást, nyomtatást, cséplést és általában bármely gazdasági munkát nem cseléd minőségben elvállalni szándékozó munkásokkal a munkaszerződés az 1898. II. t.-c.ben meghatározott módon mindig írásban és a munkaadó, vagy az illetékes községi elöljáróság s illetőleg megyei váro­sokban a polgármester, vagy az általa meg­bízott tisztviselő előtt kötendő meg. Figyel­meztetnek a munkaadók és gazdasági mun­kások, hogy, amennyiben a munkaszerző­dést nem a fenti módon kötik meg, a szerződés a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető és úgy a munkaadó, mint a gazdasági munkás igényeiket csak bírói eljárás utján érvényesíthetik, mely el­járás költségei mindkét félre súlyos anyagi terhet jelentenek. Ahol a gazdasági munkások részére készpénzben, vagy terményben fizetett nap­számbérek annyira alacsonyak, hogy a fizetett bérek az adott gazdasági viszonyok között a munkás és családja megélhetését nem biztosítják, bárki kérheti a legkisebb napszámbérek megállapításának elrendelé­sét. A kérelem az illetékes községi elöl­járóságokhoz is beadható. Az aratógépek addig, amig a gazdaságokban megfelelő számú munkaerő áll rendelkezésre, mellő­zendők. Gond fordítandó arra, hogy a hadi­rokkant mezőgazdasági munkások könnyebb természetű mezőgazdasági munkára alkal­maztassanak. A munkástoborzók és a gazdasági munkavállalkozók működése szigorúan ellen­őrizendő, különösen abban a tekintetben, hogy a munkástoborzónak, illetve a gazda­sági munkavállalkozónak működésére van-e szabályszerű engedélye. Visszaélést elkövető munkástoborzók, vagy gazdasági munka­vállalkozók közvetlenül a Földm. miniszter úrhoz jelentendők fel. A munkások különös gondot fordít­sanak arra, hogy előzetesen mindig győ­ződjenek meg arról, hogy van-e engedélye a toborzógazdának a toborzásra. Ugyan­csak figyelmeztetnek a birtokosok is, hogy a gazdasági munka végzésére csak olyan gazdasági munkavállalkozókkal kössenek szerződést, akiknek szabályszerű munka- vállalási engedélyük van, mert ellenkező esetben kihágást követnek el és büntetendők. A lakóhelyükön elhelyezkedni nem tudó gazdasági munkások elhelyezésük végett, a munkaadók pedig munkásokkal való — 28 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom