Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1931. január-december (34. évfolyam, 1-55. szám)
1931-01-24 / 3. szám
Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Járási Főszolgabirák! Központi Előadók! 22413—1930. ikt. sz.— Verekedés által elkövetett kihágás üldözése. — A m. kir. belügyminiszter ur alábbi rendeletét tudomásul vétel végett közlöm. Gyula, 1931. január 9. Alispán megbízásából: Dr. Pánczél, várni, főjegyző. M. kir. belügyminiszter. Szám : 2858— 1930. I. kih. IX. Tárgy: A Kbt. 75. §-ába ütköző verekedés által elkövetett kihágás üldözése. V. i. 30669—1930. Jász-Nagy- kun-Szolnok vm. alispánjának, mint II. fokú r.b. bíróságnak, Szolnok. Értesítem alispán urat, hogy az igazságügy miniszter ur a jászberényi kir. járás- bíróság elnökének panasz tárgyává tett gyakorlatát, illetőleg eljárását nem találta a törvényes rendelkezésekkel és bírói gyakorlattal összhangban állónak. Mivel a bíróságnak utasítást nem adhat, utasította a Kir. főügyészséget arra, hogy a jászberényi kir. járásbíróság mellett működő ügyészségi megbízott, amennyiben nyilvános helyen történt verekedés közben okozott könnyű testi sértés vétsége miatt terjeszt elő az arra jogosított (Bp. 525. § 2. bek.) vádindit- ványt, a feljelentés tárgyában adandó Írásbeli nyilatkozatában minden esetben indítványozza, hogy a bíróság abban az esetben, ha a tárgyalás elrendelése nélkül szüntetné meg valamely okból az eljárást, az iratokat a közrend elleni kihágás elbírálása céljából a közigazgatási hatósághoz tegye át, mig abban az esetben, ha a főmagánvádló vádelejtés folytán a tárgyaláson hozna megszüntető határozatot, a terheltet a Bp. 22. §., illetve 521. §. alapján a fennmaradó közrend elleni kihágás (Kbtk. 75. §.) miatt vonja felelősségre. Ha pedig a bíróság az III. indítvány dacára az ügy áttétele, illetve a kihágás elbírálása tárgyában az indítványnak meg nem felelő határozatot hozna, az ellen éljen perorvoslattal. Ugyanezt az álláspontot képviselje az ügyészségi megbízott a súlyos testi sértés vétsége miatt indult, de a gyógyulási idő alapján könnyű testi sértés vétségévé minősített bűncselekmények tárgyában folyó bűnvádi ügyekben is, feltéve természetesen, hogy a testi sértés nyilvános helyen történt verekedés során okoztatott. Amennyiben a perorvoslat nem vezetne eredményre, a kir. törvényszék a kir. járás- bíróság döntését tenné magáévá, az ügyészi megbízottnak, illetőleg a kir. főügyészségnek a jogegység érdekében használandó perorvoslat kezdeményezése céljából az igazságügyminiszter úrhoz előterjesztést kell tennie. Abban az esetben ugyanis, ha a bíróság az említett bűnügyekben a tárgyalás elrendelése és megtartása előtt szünteti meg valamely okból (pl. az orvosi látlelet, vagy magáninditvány hiánya) az eljárást, a hatásköri bíróság állandó joggyakorlata szerint az iratokat a Kbtk. 75. §-ába ütköző kikihágás elbírálása céljából a közigazgatási hatósághoz kell áttenni, mig ha az érdemi tárgyaláson hoz (pl. vádelejtés folytán) megszüntető határozatot s a cselekmény csak mint a Kbtk. 75. §-ába ütköző kihágás marad elbírálatlanul, a Bp. 22. §-a értelmében azt a saját hatáskörében — az ügynek közigazgatási hatósághoz való áttételét mellőzve — köteles elbírálni. A Kbtk. 75. §-ának helyes értelmezése szerint ugyanis oly esetben, amikor a bíróság az ily bűnügyekben büntető ítéletet hoz, a testi sértés, mint súlyosabb bűncselekmény, a közrend elleni kihágást absorbeálja, az eljárás megszüntetése esetén azonban a bírói gyakorlat szerint a még fennmaradó s hivatalból üldözendő közrend elleni kihágás címén kell a terheltet büntetőjogi felelősségre vonni. Felhívom alispán urat, hogy erről a 25 —
