Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-01-18 / 3. szám
Határozat. A törvényhatósági bizottság, a ke* reskedelemiigyi miniszter urnák folyó évi 150162. számú rendeletében adott felhatalmazás alapján, a vármegye alispánjának azt az intézkedését, hogy a vármegye 1929. évi közúti költségvetésében felvett fedezet terhére, az államépitészeti hivatal részére 2200 P-t, a várni, főjegyző, mint közúti előadó részére 500 P-t, a várni, számvevőség részére 1200 P-t és a köz- igazgatási iroda részére 400 P-t jutalomként szétosztott, jóváhagyólag tudomásul veszi. Ugyancsak jóváhagyólag tudomásul veszi a törvényhatósági bizottság a vármegye helyettes alispánjának azt az intézkedését, hogy a törvényhatósági bizottság- múlt évi 935. bgy. sz. határozata alapján az 1926., 1927. és 1928. évekre a vármegye alispánja részére 2500 P jutalmat folyósított. Kijelenti a törvényhatósági bizottság, hogy az 1928. és 1929. évekre vonatkozólag a vármegye alispánjának a jutalomhoz való jogigényét, a közúti ügyek terén, a rendes mértéket meghaladó kötelességtudással és eredménnyel kifejtett felelősségteljes munkájáért, elismeri. Erről a vármegye alispánját és a vármegyei számvevőséget ezzel a határozattal értesítjük. Kelt Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1929. december hó 20-án tartott kisgyülésében. Kiadta : Dr. Márki) várm. főjegyző. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Járási főszolgabírók ! Elöljáróságok ! 30105 — 1929 ikt. sz. — Telekkönyvi bejegyzést szorgalmazó kérvényeknek a községi jegyzők által való szerkesztése. — A belügyminiszter ur alábbi rendeletét tudomás és miheztartás végett közlöm. Gyula, 1929 december 28-án. Dr. Daimel Sándor, alispán. M. kir. belügyminiszter. 104 500 1929 V. A vármegye alispánjának, Gyula. A m. kir. igazságügyminiszter ur értesítése szerint telekkönyvi hatóságok különösen utóbbi időkben mind elviselhetetlenebbé váló túlterheltségének egyik jelentős oka az hogy tulajdonjog bejegyzések esetén a telekkönyvi irodák a felek mulasztása miatt olyan esetben is kénytelenek uj telekkönyvi betéteket nyitni, amikor az egyébként elkerülhető volna. A gyakorlat tanúsága szerint a falusi lakosság beadványainak nagy részét a községi vagy körjegyzők szerkesztik. Felhívom ezért alispán urat, utasítsa nevezetteket, hogy a telekkönyvi bejegyzést szorgalmazó kérvényekben a szerző félnek ingatlanait tartalmazó telekjegyzőkönyveket (tkvi betéteket) sorolják fel s a személyazonosság igazolására alkalmas helyhatósági bizonyítványt, különböző terhelések esetében a terhek törlésére alkalmas okiratokat, esetleg az egyesítendő ingatlanok terheinek meghatározott sorrendben az egyesítendő ingatlanok közül a nein terhelt ingadanokra kiterjesztését megengedő okiratokat csatolják és kérjék az egy betétbe (telekjegyzőkönyvbe) összesítést vagy egyesítést, szükség esetében a név kiigazítását, végül pedig ügyeljenek arra, hogy a felek a szerződéseket, illetve általában az okiratokat úgy Írják alá, mint ahogy a telekkönyvben nevük fel van tüntetve. Megjegyzem, hogy a fenti szempontok betartása feleknek saját érdekükben is áll, mert a feleket is többletköltséggel terheli, ha ingatlanaikról különféle ügyeik céljára, (kölcsönfelvétel, örökösödési ügy) nem egy, de több betétmásolatot kell rendelniök és az ezzel kapcsolatos terheket többször kell leróniok. Budapest, 1929, december 9. A miniszter rendeletéből ; Szikszay sk. min. tan.- áá -
