Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-01-04 / 1. szám
Az állítólag 1860. év körül Glevák Ferenc és Glevák Mária szülőktől r. kath. vallásban született s az 1929. évi január 13-tól ugyanezen év február 16-áig Zemplén vármegye sátoraljaújhelyi Erzsébet közkórházban ápolást nyert, jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó Glevák Katalin illetőségének a megállapítása szükségessé vált, nevezett tartózkodási helye puhatolandó és az eredményről feltalálás esetén kihallgatása céljából Zemplén vármegye alispánja, ad 15505—1929. ottani számra utalással értesítendő. Birges Mária öcsödi lakos, Öcsöd község elöljárósága által 1922. évi julius hó 3-án 44. szám alatt kiállított cselédkönyvét elvesztette, megsemmisittetik. Szilágyi Mária öcsödi lakos, Öcsöd község által 1925 november 28-án 76. szám alatt kiállított cselédkönyvét elvesztette. Megsemmisittetik. Vármegyei közérdekű fairek. Rendkívüli közgyűlés a ^vármegyén. Minthogy az uj közigazgatási törvény rendelkezése értelmében a felsőházi tagok megbízatása megszűnt, ennélfogva azoknak újraválasztása vált szükségessé. A vármegye főispánja a választás határidejét a kiadott belügyminiszteri rendelet figyelembevételével január hó 14 ik napjának d. e. 10 órájára tűzte ki, amely napra az alispán a közgyűlést összehívta. A törvényhatósági bizottságnak 2 rendes és 2 póttagot kell választani a felsöházba, a rendes és póttagokra külön-külön történik a szavazás. A megválasztottak megbízatása 5 esztendeig tart. Békésvármegye első Ízben Beliczey Gézát és Ambrus Sándort választotta meg rendes, Brém Lőrincet és Szeberényi Zs. Lajost pedig póttagokká. Ambrus Sándor időközben elhalván, helyébe rendes tagul Brém Lőrinc hivatott be. Uj közöli kerületi felügyelő. Békésvármegyének eddigi közúti kerületi felügyelője Leichtner Gyula miniszteri tanácsos, más kerület vezetésével bízatván meg, a keresk. miniszter helyébe Péterffy Andor kir. műszaki főtanácsost bízta meg az V. kerületi közúti felügyelőség vezetésével, amelyhez Békésvármegye is tartozik. Nevezett közúti felügyelő hivatalát már átvette. Szoigabirák beosztása. A legutóbbi tisztujitáson megválasztott szolgabirák beosztása tekintetében a vármegye főispánja aképpen intézkedett, hogy azok továbbra is azon járásban maradnak, ahol eddig működtek. Tóth Béla szeghalmi járási szolgabiró ezen járás főszolgabirájává választatván meg, helyébe dr. Haviár Lajos közig, fogalmazó lett a törvényhatóság által szolgabi- rává megválasztva s a főispán a szeghalmi főszolgabíró mellé osztotta be őt szolgálattételre. Elvi döntés vasúti átjárók szélesítése és hengerelése tárgyában. A vármegye alispánja többrendbeli felterjesztéssel élt a keresk. miniszterhez azért, mert az állam- vasuttal nem tudott megegyezni abban a kérdésben, hogy a vasúti átjárók szélesítési és hengerelési költségei a vármegyét, vagy a vasutat terhelik-e. A keresk. miniszter ebben az elvi kérdésben a következőkép döntött: Ha a vasút engedélyezése alkalmával megállapított útátjárók elégtelennek bizonyulnának, az átépítés költségei mindig azt a felet terhelik, amelyik okot adott az átépítésre. Ha tehát a vasút forgalmának megnövekedése, vagy bővítése folytán válik szükségessé valamely útátjáró átépítése, úgy annak költségeit a vasút tartozik viselni, minden más esetekben a fennforgó köztekintetek figyelembevételével kell eldönteni a felmerülő költségek kiáltal leendő viselését. A vasúti pályát átvezető közutnak a sinszá- lak közötti és azoktól jobbra és balra 8—8 m. távolságra eső szakaszának fenntartása azonban minden esetben a vasúti vállalatot terheli. — 7 —
