Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-11-29 / 57. szám

- 461 — mes alispánja, nyugdíjaztatását kérte.Továbbá a Független Kisgazda Földinives Polgári Párt, valamint, az orosházi munkásság, az ínség enyhítését célzó indítványokat terjesz­tettek elő, mely indítványokat, illetőleg ide vonatkozólag a vármegyei gazdasági bizott­ságnak elkészített javaslatát, a dolog ter­mészete szerint mielőbb le kell tárgyalni. Flzek után üdvözölve a törvényhatósági bi­zottságnak igen nagy számban megjelent tagjait, a közgyűlést megnyitja és felhívja az előadót az ügyek ismertetésére. Előadó felolvassa dr. Daimel Sándor alispán kérvényét a következőkben : Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Minthogy szolgálati időmet már régen betöltöttem, ezért úgy érzem, elérkezett az ideje annak, hogy a tényleges szolgálat kö­telékéből kiválva, nyugdíjba vonuljak. Tisz­telettel kérem ezért nyugdíjaztatásomat. Negyvenegy évig állottam a vármegye szolgálatában, amelyből majdnem 15 évig az alispáni állást töltöttem be. Ezen hosszú idő alatt igyekeztem a belém helyezett bizalomnak megfelelni s ér­demessé válni a törvényhatóság jóindulatára. Hogy ez a törekvésem nem volt eredmény­telen, igazolja a tekt Törvényhatósági bi­zottságnak, velem szemben mindenkor tanú­sított elismerő támogatása, nehéz, küzdelmes és felelősségteljes munkámnak megbecsülése, amelyért őszinte köszönetét mondok s amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy alis­páni működésem, amely mindvégig a vár­megyei élet legnehezebb időszakát tölti be, nem tűnik el nyomtalanul a vármegye tör­ténetéből. A híven teljesített kötelesség öntudatá­val, felemelt fővel és nyugodt lelkiismerettel hagyom el az alispáni széket, mert köteles­ségemet a legnehezebb viszonyok között is, lelkiismeretesen teljesítettem, vármegyém ér­dekeit hűséggel szolgáltam s amikor arra szükség volt, azt bátran és félelem nélkül, minden irányban megvédelmeztem. Gyula, 1930. november hó. Őszinte tisztelettel: I)r. Daimel Sándor, alispán. Ezután ismertette előadó a kisgyülés- nek idevonatkozó határozati javaslatát. Szólásra jelentkezett dr. Márky Barna várni, főjegyző, helyettes alispán és a kö­vetkezőket mondotta : Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés! A vármegye alispánjának az az elhatá­rozása, hogy nyugdíjazás iránti kérelmét be­adta, ép úgy mint a vármegye minden részében, azonképen mi közöttünk tisztvise­lők között is nagy meglepetést keltett. Amint a határozati javaslat is megálla­pítja, dr. Daimel Sándor alispán ur 41 évig állott a törvényhatóság szolgálatában, amely­ből 15 évet töltött az alispáni székben. Nekem nem lehet feladatom, hogy az alispán urnák ez alatt a több mint 40 esz­tendő alatt kifejtett működéséről méltassam, de mint az az ő kormányzata alatt működő tisztviselő tanúbizonyságot kívánok tenni én is arról, hogy működését mindenkor párat­lan munkabírással, példátlan ügyszeretettel és lankadatlan kötelességtudással teljesítette az utolsó óráig, amely példa követése ne­künk lehet ugyan törekvésünk, de ahhoz, hogy ezt úgy el is érhessük, nagy és kivé­teles képességek kellenek. Az én feladatom abban állott, hogy az ügyet előkészítsem, amit elvégezve, tiszte­lettel kérem, hogy az előterjesztett javasla­tot méltózassék elfogadni. Utána dr. Berthóty Károly törvényha­tósági bizottsági tag, m. kir. kormányfőta- nácsos jelentkezett szólásra: Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Azért vagyok bátor felszólalni, hogy nyugalomba vonuló alispánunktól akkor, mi­kor több mint 40 évi közszolgálat után a vármegye éléről távozik, a törvényhatósági bizottság nevében búcsút vegyek. Jogcímet találok a felszólalásra abban a körülmény­ben, hogy a vármegye közéletében immár több évtized óta, szerény tehetségemhez mérten, magain is állandóan élénk részt ve­szek és igy szerencsém volt távozó alispá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom