Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-10-18 / 50. szám
— m— tényleg már esedékessé vált hátralék összege 2628000, vagyis 50.09 százalék. A múlt év ugyanezen időszakában befizetés 248000 pengővel volt kedvezőbb, mint a folyó évben. A hátralék százaléka tavaly is ugyanennyi volt, csakhogy az elmúlt évben ezt az eredményt az adózók fizetési készsége eredmé nyezte, mig a folyó évi eredmény, nagyrész ben a gabonajegy (bolet'a) rendszernek kö- szűnhető. A közigazgatási bizottság ezért azon községekben, ahol az esedékes hátrálék az egész évi előírás 75 százalékát túlhaladja, a felelősséget kimondotta. — Ezen községek száma 12, köztük van Békéscsaba és Gyula városa is. Békéscsabán a hátralék a folyó évi előírásnak 94 százaléka, Gyulán pedig 79 százaléka. Az illetékekben teljesített befizetés a folyó évi szeptember haváig 59000 pengővel kedvezőtlenebb, mint a tavalyi eredmény, forgalmi adóban pedig a folyó évi befizetés 227000 pengővel kedvezőtlenebb, mint tavaly ilyenkor. Állatszállítás a vármegyében. A vármegye területéről vasúton élő állapotban 631 szarvasmarha, 320 szopósborju, 55 ló, 1590 juh, 8414 hizettsertés 1406 soványsertós, 817 süldő és 510 malac szállíttatott el a múlt hónapban. Ezen mennyiségből külföldre adatott fel 2397 hizottsertós, 11GO juh és 57 szarvasmarha. Körirat a vármegyén. Jász-Nagy-Kuu- Szoluok vármegye megküldi hasonló szellemű felirattal leondő támogatás céljából, az ossz kormányhoz intézett azt a feliratát, amelyben azt kéri, hogy Szolnok—budapesti torkolattal Duna Tisza csatorna létesittessék, mert ennek a munkálatnak az elkészítéséhez egész országos közgazdasági, ipari, kereskedelmi és forgalmi szempontokból, másrészt társadalompolitikai okokból elérkezettnek látja az időt. A szóbanlevő kérdés tárgyalásakor Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye tör vónyhatóaági bizottságában a fenti inditvány- nyal szemben, egy elleninditvány tétetett, amely szerint elsősorban a belvizi hajózási utak kiépítése és a természetes viziutak fokozatos fejlesztése a fontos és a Duna-Tisza csatornát csak akkor lehet megépíteni, ha ezek az előzetes kérdések rendezve Vannak. Ez utóbbi indítvány 20 szavazattal 47 ellen maradt kisebbségben. Veszprém vármegye a kormányhoz intézett feliratában tiltakozik az orosz nép embertelen elnyomatása ellen s egyben kéri a kormányt, hogy a törvény teljes erejével és súlyával akadályozza meg a kommunista elvek terjesztését. Ezui köriratát hasonló szellemű felirattal leendő támogatás céljából megkül- dötte Békésvármegye törvényhatóiágának. A gyümölcsfa ápolási, védekezési ismeretek és teendők betanítása és népszerűsítése céljából a földmivelésügyi miniszter Endrőd és Gyoma községekben 15—15 államköltséges kisgazda, illetőleg munkás részére gyakorlati bemutatásokkal kapcsolatos tanfolyamot szándékozik tartani. A tanfolyamon 5—6 közeli község küldöttei vehetnek részt és községenként 2—3 államköltséges egyén lesz a tanfolyamra berendelhető. A tanfolyam a folyó óv őszén, a lombhullás kezdete után fog megtartatni. Gazdasági hírek. A gazdasági felügyelőség közbejöttével az orosházi gazdák részére Svájcból 16 tehén és 2 drb bika vásároltatott, amire a földmivelésügyi miniszter a gazdasági felügyelő részére 36000 P-t utalt ki. Békéssámson község rószére2 darab tenyészbika vásároltatott 1600 pengő értékben. Öisöd község közlegelőjén, egy mély- furatu kút elkészült, amely percenként 100 liter vizet ad. A kút létesítési költségeire a földmivelésügyi miniszter ur 6000 pengő államsegélyt adott, az ezenfelül felmerült 1861 pengőt a község viseli. Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Békéscsaba, Gyulavári, Kö- rösladány, Nagyszénás. Veszettség : Békéscsaba, Mezőberény. Lóriihkór : Békéscsaba, Békéssámson, Füzesgyarmat, Gádoros, Orosháza. Sertéspestis: Békéscsaba, Gyula, Bé- késszentandrás, Endrőd, Gyoma, Kétegyháza, Köröstarcsa, Mezőberény, Nagyszénás, Öcsöd, Szeghalom, Újkígyós, Vésztő. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1930.
