Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-06-28 / 31. szám
— 253 gatási bíróság Mitlasovszky panasza folytán a választást tényleg megsemmisítette a fentebb említett okból. A megsemmisítés előre volt látható, mert hisz a belügyminiszteri rendelet nem helyezkedhetik szemben azzal a törvényes rendelkezéssel, hogy a közgyűlésen csak azok az ügyek tárgyalhatok, amelyek a tárgysorozatba lel vannak véve. A közigazgatási bíróság Mitlasovszky panasziratában felhozott egyébb érveknek fe- liilbirálatába nem bocsájtkozott, mert a megsemmisítés okául felhozott egyetlen fenti indok elegendő volt a megsemmisítésre és nem volt szükség arra, hogy a panaszirat egyébb érveit is felülbírálja a közigazgatási bíróság. Ezek szerint a kisgyülés nem tarthat addig ülést, amig a kisgyülés tagjait a törvényhatóság újból nem választja meg, ami a legközelebbi rendkívül közgyűlésen fog megtörténhetni. A kisgyülésnek van ugyan 5 olyan tagja is, akik mint tisztviselők hivatalosan vesznek részt az ülésen, azoban a törv. szerint határozathozatalhoz 5 választott tag szükséges, amilyenek most a meg- seministés után már nincsenek a kisgyiilésben. A vésztői tőhid átalakítása ügyében az alsófoku hatóságok akként döntöttek, hogy a költségbe belevonták a Sebeskörösi Ármentesitő Társulatot, valamint Az Alföldi Gazdasági Vasutat is. A köz- igazgatási bíróság, a beadott panaszok folytán akként határozott, hogy a Sebeskörösi Ármentesitő Társulatot felmentette a hozzájárulás alól, a gazdasági vasút panasziratát azonban csak akkor fogja felülbírálni, ha az általa felkért földmivelésügyi miniszter az országos hídépítési igazgatóság szakvéleményét a bírósággal közölni fogja. A bíróság az ármentesitő társulatot azért mentette fel a hozzájárulás kötelezettsége alól, mert úgy a vizijog, mint a közúti törvény rendelkezése értelmében ha valamely hid a víz természetes lefolyására elégtelennek bizonyul, azt a tulajdonos saját költségén köteles megfelelően átalakítani. Ezen törvényes rendelkezésekkel szemben mellékes, hogy a kérdéses hid átalakítása folytán a társulatra előny származik. De felmentette a bíróság a társulatot azért is, a hozzájárulás kötelezettsége alól, mert a vármegye a régi 20 m. nyílású hidat önkényesen megszüntette és ezáltal a viz természetes lefolyását, hátrányosan befolyásolta. Minthogy előrelátható, hogy a közigazgatási bíróság a szóbanlevő hid költségeihez való hozzájárulás alól mentesíteni fogja az Alföldi Gazdasági Vasutat is, ennélfogva a hid átalakításából, amely a tervek és költségvetés szerint nagyon tekintélyes összegbe kerülne, belátható időn belül nem lesz semmi, mert a vármegyének arra fedezete nincs. A vármegyében tervezett u] patikák ügye Füzesgyarmat községében, a második patika felállítását kérték, amelyhez hozzájá- járult a község képviselőtestülete is. A vármegyei közegészségügyi bizottságnak és a várm. t. főorvos véleményével szemben a törvényhatósági bizottság javaslatba hozta a második patika felállításának engedélyezését a népjóléti miniszternél. A népjóléti miniszter ebben a kérdésben akként döntött, hogy a második patikának Füzesgyarmaton való felállítását nem engedélyezte, ugyanazokból az indokokból, amelyek alapján a vármegyei közegészségügyi bizottság sem hozta javaslatba a második patika felállítását Füzesgyarmaton. A miniszteri döntés ugyanis azon alapszik, hogy egy 7000 lakosú községben két gyógyszertár nem tud megélni. Igaz, hogy Bucsatelep lakott hely hozzászámitásával a község lakóinak száma kb. 10.000, azonban mivel Bucsatelep az anyaközségtől 22 km-re fekszik, ennélfogva Bucsatelep lakossága, a második gyógyszer- tár felállításának kérdésénél számításba nem vehető. A népjóléti miniszter eddig nem engedélyezte sem Vésztőn, sem Füzesgyarmaton a második, sem Békéscsabán a 9-ik, gyógyszertár felállítását, valószínű, hogy a Gyulán kért 5-ik patika felállítása szintén nem lesz engedélyezve. A Szentetornya községben kért gyógyszertár felállítása kérdésében figyelemmel arra, hogy ott még gyógyszertár nincs, a népjóléti miniszter valószínűleg kedvező döntést fog hozni.
