Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-12-17 / 55. szám

598 — tén lényeges emelkedést tüntet fel, Békés­csaba megyei város azonban 50 százalékon aluli pótadóval tudja kiadásait fedezni. A vármegye alispánjának az 50 száza­lékon felüli pótadót megállapító intézkedései a belügyminiszter jóváhagyását igénylik és előrelátható, hogy az illető községeknek költségvetései, a központból kiküldendő mi­niszteri tisztviselő által, a helyszínén fognak felülvizsgáltatni és annak eredményéhez ké­pest fogja a belügyminiszter a pótadó szá­zalékot végleg megállapítani. Békésvármegye törvényhatósági isko- lánkivüli népművelési bizottsága a nép mű­veltségének emelésére és a háborús iskolá­zás mulasztásainak pótlása céljából a nép­művelési tevékenységet szeptember hóban újból megindította. A községi helyi bizottságoktól, elöl­járóságoktól, iskoláktól, intézményektől, tár­sadalmi egyesületektől beérkezett jelenté­sekből örömmel állapítom meg, hogy az ér­telmiség, különösen a lelkészi, tanitói, ta­nári, orvosi és jegyzői kar sok jóakarattal és meleg szeretettel karolja fel a népmű­velés ügyét a folyó tanévben is. A nép pedig nagy érdeklődést mutat úgy az elő­adások, mint a különböző tanfolyamok iránt. A tervezeteket a helyi viszonyok és kíván­ságok figyelembevételével nagy gonddal és a nép lelki szükséglete szerint állították össze az előadók. Eddig a vármegyei népművelési bizott­ság vezetősége a jövő évre a vármegye területén (az összes községekben, tanyákon) 4300 ismeretterjesztő előadást, 200 műked­velői és 30o mesedélutánt hagyott jóvá Ezenkívül szervezett a bizottság a vármegye területén 15 analfabéta, 26 elemi ismeretterjesztő, 21 általános ismeretter­jesztő tanfolyamot. Ezek tervezetét szintén jóváhagyta már. A hallgatókat ingyen írószerekkel és tankönyvekkel látta el a tanfolyam megkez­dése előtt. A tanítás mindenhol zavartalanul folyik. . Forgalombahozta a megye területén elhelyezett népkönyvtárakat is. A népművelés szolgálatába állította a V. K. M. ur által adományozott 10 drb. rádiót, úgyszintén forgalomban tartja a ma­gyar zene védelme és istápolása érdekében adományozott 3 gramafont és a bizottság tulajdonát képező 18 vetítőgépet. Az ügyvezető elnök és titkár ineglá- I togatta : Orosháza, Szöllőköz, Gyopárhalom, Rákóczi-telep,.Szentetornya, II. kér., Bonum, Békés, Békésföldvár, Doboz, Füzesgyarinat, Kertészsziget, Bucsatelep, Négyegyenesdüllő, Gyúr, Kamutpuszta, Kamuikért, Pece, Tót­komlós, Szeghalom községekben, illetve ta­nyákon folyó népművelési tevékenységet. Magam is mindenkor számonkérem és nyil­vántartom az egyes községeknek, a köz- igazgatásnak a népművelés terén való és eléggé fel nem becsülhető ténykedését. Végül jelentem, hogy a népművelés támogatására beállított összegeket 1—2 kivételével az egyes községek a folyó évben pontosan fizették. Általában a bizottság arra törekszik, hogy e vármegyét nemcsak közigazgatásilag, de népművelési szempontból is a minta vár­megyék között továbbra is megtartsa s a rendelkezésre álló anyagiakhoz mérten a népművelői munka a magyar népkultura mezején maradandó nyomokat hagyjon Bé­késvármegyében. Az idei rendkivüli gazdasági évben is különösen azért, mert az aratás a folyó évben kb. két héttel később következett be, kénytelen voltam az idei nyári levente szü­netet két héttel, szeptember 1-ig meghosz- szabbitani. A hosszú ősz lehetővé tette, hogy a leventék minél többet szabadban foglalkozhassanak és igy a gyakorlati okta­tás kellő haladást mutat fel. Az ősz folya­mán tartott országos levente bajnoki céllövő versenyen a vármegye illő formában vett részt; a vármegyéből került ki az egyetlen aranyérmes oktató lövész. De a többi ok­tatók és leventék is nagyon szép sikerrel szerepeltek a versenyen. Nyertek 2 csapat­dijat, összesen 12 egyéni dijat. A tél beköszöntésével a levente egye­sületek felállították az analfabéta és isme­retterjesztő tanfolyamaikat és általában arra igyekeznek, hogy a leventéknek erkölcsi és elméleti oktatást nyújtsanak. A Kormányzó Ur Ofőinéltósága dr. Deseő Antal kondorosi ügyvezető orvost a közegészségügy terén szerzett érdemeinek jutalmául közegészségügyi tanácsossá, Mor- vay Mihályt és K. Horváth János törv.-hat. biz. tagokat pedig a közgazdasági élet te­rén szerzett érdemeik elismeréséül, gazda­sági tanácsosokká nevezte ki. Gyula, 1929 december 14. Dr. Dainiel Sándor alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom