Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-05-11 / 19. szám
amerikai kőrisfa és 1048 drb. közönséges kőrisfa, összesen tehát 3048 drb. Tanyai szülésznői lakások épitése Békéscsabán. Békéscsaba város a tanyai lakosság közegészségügyi és szociális érdekében elhatározta, hogy egyes tanyai szülésznői körzetekben szülésznői lakásokat építtet és erre a célra a költségvetésben évente a szükséges fedezetet biztosítja. A szülésznői lakások építésénél elsősorban azokat a helyeket veszi figyelembe, amely körzetek a várostól nagyobb távolságra vannak. A város évente egy-egy szülésznői lakás építését vette tervbe. A folyó évben a Fényesi- tanyákon vásárolt alkalmas ingatlant a létesítendő épület céljaira. A Sopronyi-pusztán is tervbe van véve a szülésznői lakás épitése, azonban eddig megfelelő telket nem tudott a város szerezni. Könyvtáradományozás. A földmi velés- ügyi miniszter a békéscsabai földmivesiskola részére 150 könyvből álló népkönyvtárt adományozott. Legkisebb napszámbérek megállapítása a szarvasi járásban. A szarvasi gazdasági munkabérmegállapitó bizottság a szarvasi járás egész területére a legkisebb gazdasági napszámbért május havára 3 pengőben, június havára 3 P 40 fillérben, a nők és 16 éven alóli munkásoknak pedig a napszámbérét a fenti dijak 60 százalékában állapította meg. (10490—1929. ikt. sz.) Elvi döntés. A belügyminiszter egy városi adónyilvántartó előlépésével kapcsolatban az alsófoku hatóságok döntésével szemben kimondotta, hogy a helyettesi minőségben eltöltött idő a magasabb fizetési osztályba való előléptetésnél nem vehető figyelembe. Külföldi kölcsönnel kapcsolatos pénzügyi nehézségek. A vármegyék által útépítésre felvett és a m. kir. kormány által köz- vetitett kölcsön köztudomású, hogy az illető törvényhatóságokra óriási terhet ró. Békésvármegye a külföldi kölcsönnek csak az első részletét vette fel, 46 milliárdot, amelyből azonban a levonások után csak 39 milliárdot kapott kézhez és ezért évenként 20 éven át kevés híján kamat és annuitási részlet fejében 5 milliárdot kell fizetnie, vagyis a közúti alap évi bevételének éppen 30°/0-át. A vármegye alispánja ezen kölcsöntör- lesztésére, minthogy a befizetett útadó és közmunkából arra nem tellett, a hiányzó összeget 22.000 pengőt a napokban fizetett be az illetékes helyre. Vannak azonban törvényhatóságok, amelyek a külföldi kölcsön felvételével olyan helyzetbe jutottak, hogy nemcsak a törlesztési részleteket nem tudják fedezni, hanem a közúti alap rendes szükségleteinek kielégítésére sincs úgy szólván egy garas pénzük se. Egyik törvényhatóság ezen nyomorúságos helyzete következtében a pénzügyminiszterhez fordult segélyért és átirt a vármegyéhez, hogy kérelmét támogassa. A pénzügyminiszterhez intézett köriratában kifejti a törvényhatóság, hogy az általa felvett külföldi kölcsöntör- lesztésére havonként 24000 pengőt kell fizetnie és erre az összegre egy hónap alatt mindössze 8000 pengő folyt be a közúti alapból és közmunkából. Közgyűlés a vármegyén. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága tavaszi rendes közgyűlését e hó 28-án fogja megtartani. Az előtte való napon az állandó választmány ülésezik, amely a közgyűlés ügyeit elő fogja készíteni. Tb. főorvosi kinevezés. A vármegye főispánja dr. Deseő Antal Kondoros község orvosát vármegyei tiszteletbeli főorvossá nevezte ki. Vallás- és közoktatásügyi miniszter 3 drb graminofont adományozott a vármegye iskolánkivüli népművelési bizottságnak, mindegyikhez 34. lemezt adott, amelyen magyar nóták vannak. A bizottság elnöke a 3 grammofont Orosháza, Békés és Nagyszénás községekbe utalta ki, ahonnan később azután a többi községek is meg fogják azokat kapni. Ragadós állatbetegségek: Lépfene : Békéscsaba, Szarvas, Vésztő. Veszettség: Békéscsaba, Békés, Békése sámson, Gyoma, Gyula, Kondoros, Mezőbe- rény, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós. Lórühkór: Békéssámson, Füzesgyarmat, Gádoros, Gerendás, Gyoma, Kondoros, Körösladány, Nagyszénás, Pusztaföldvár. Sertéspestis: Békéscsaba. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, ®yula 1929. — *12 —
