Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-11-26 / 51. szám
— 555 — b) Nyugdíjas alkalmazóit lakáspénze. 22, §. Lakáspénz. 1. A nyugdíjas vármegyei és községi alkalmazottakat lakáspénz is megilleti. 2. A lakáspénz megállapításának alapja az az illetmény (fizetés osztályba sorozottaknál az a fizetési osztály), amely után a nyugdíjas nyugdiját kapja és az a lakbérosztály, amelybe utolsó tényleges szolgálatának helye tartozik. A későbbi lakóhelyváltoztatásnak a lakbérnyugdij összegére nincs kihatása. Azok, akik 1923. évi május hó 1-e előtt helyeztettek nyugalomba, lakáspénzüket a szerint a lakáspénzosztály szerint kapják, amelybe az a város vagy község tartozik, amelyben 1923 évi május hó 1- én laktak. 3. A vármegyei és a községi nyugdíjas alkalmazottakat akkora lakáspénz illet' meg, mint amekkora a mindenkor hatályos jogszabályok szerint a nyugalomba helyezett állami alkalmazottak részére jár. c) A nyugdíjas alkalmazott családi pótléka. 23. §. Családi pótlék. 1. A nyugdíjas vármegyei és községi alkalmazottakat családi pótlék is megilleti ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan mértékben, mint a minőket a hatályban álló rendelkezések az állami alkalmazottakra nézve megállapítanak. 2. A törvényes vagy törvényesített édes vagy mostoha-gyermek, úgyszintén a törvényes feleség után járó családi pótlékot az alispán állapítja meg. Az alispán határozata ellen a vonatkozó határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. 3. A tanulmányok folytatása céljából (1912. XXXV. t.-c. 8. § ) úgyszintén a családtagok után méltányossági alapon (1912. XXXV. t.-c. 9. §.) kért családi pótlékot belügyminiszteri jóváhagyás mellett a törvény hatósági bizottság közgyűlése engedélyezi. d) A nyugdijai alkalmazott ellátásának megszüntetése. 24. §. A folyósított nyugellátás megszüntetése. 1. A már folyósított nyugdijat, családi pótlékot és lakáspénzt be kell szüntetni a következő esetekben : 1. ha a nyugalomba helyezett magyar állampolgárságát elveszti; 2. ha a nyugalomba helyezett előzetes engedély nélkül idegen hatalom szolgálatába lép. 3. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítéli, vagy ha olyan büntetendő cselekmény miatt ítéli el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve; 4. ha a nyugalomba helyezettet jogerősen szabadságvesztes-büntetésre Ítélik a hivatalvesztés kimondása nélkül; 5. ha a nyugalomba helyezett előzetes engedély nélkül (66. §. 3. bekezdése) állandóan Magyarország határain kivül tartózkodik ; 6. ha a nyugdíjazás után kiderül, hogy a nyugdíjazott még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság, a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazásával, mondja ki, ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani s a nyugellátást nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta már három évnél hosszabb idő telt el. 7. ha a nyugalomba helyezés után már a nyugdíjazás időpontjában fennállott olyan körülmény derül ki, melynek ismeretében nyugellátás nem lett volna megállapítható. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki; 8. ha a nyugalomba helyezett meghal ; 9. ha a nyugalomba helyezett újból vármegyei vagy községi szolgálatba, illetőleg
