Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-11-14 / 49. szám
526 kéből távoztam, sohasem gondoltam arra, hogy valamikor a kormányzatnak cselekvő tényezője lehessek. Azóta idestova három esztendeje állok Csonka-Biharvármegye kormányzatának élén és ezen főispáni állásban teljesített szerény szolgálataim magas figyelembevétele mellett most a Főméltóságu Kormányzó Urunk a nagyméltóságu in. kir. Kormány bizalmából és előterjesztésére még reám ruházta Békésvármegyének kormány- mányzatát is. Az irodalomtörténet kutatói vitatkoznak azon, hogy mi a fontosabb, a mü, vagy az iró és ezt a vitát nem tudják eldönteni. Egy azonban bizonyos, hogy az iró leg- többnyire az egyéniségét, materializált énjét viszi be müvébe és az énje irodalmi alkotásban megjelenik és él. A szellemi élet irói világában tapasztalható ez a jelenség, az élet egyéb nyilvánulásaiban is jelentkezik olyképpen, hogy az élet különböző pályáin, igy a közigazgatásban, politikában és kormányzatban is a kor eszméinek és követelményeinek szükségszerű figyelembevétele mellett az illető vezető egyéniség a maga jellemét és egyéni tulajdonságait viszi bele a közért kifejtett tevékenységébe. Ezért a főispánját beiktató vármegyei közönség érdeklődéssel kell hogy viseltessen aziránt, hogy főispánja miképen akarja a neki adott közhatalmat kezelni. Az elmondottak bátorítanak engem arra, hogy szerény személyemmel — talán a kellettnél többet foglalkozzam mai beiktatásamkor. De mielőtt ezt teszem, tartozom a vármegye közönségének egy becsületes vallomással. Beismerem a vármegye tisztelt közönségének, hogy hosszú ideig vonakodtam a legmagasabb kegyet elfogadni és a kormány rendelkezését teljesíteni. De most e pillanatban, amidőn Békésvármegye főispáni székébe beiktattattam, büszke vagyok csekély személyem ily rendkívüli és képességeimet messze fölülmúló értékelésére. De büszke vagyok arra is, hogy ily szép és nemes, az ország kormányzatában is fontos helyet elfoglaló, Békésvármegye főispánja lehetek. Beiktatásom előtt az Isten házába leborulva kértem a Mindenhatót, hogy adjon nekem, öreg embernek még annyi testi és szellemi erőt, hogy a reám ruházott súlyos és felelősségteljes feladatnak megfelelhessek. Teljes szeretettel és őszinte jóakarattal közeledem úgy a hivatalos vármegyéhez, mint annak társadalmához és kérem, hogy ajándékozzanak meg azzal a bizalommal, amelyet a magyar ember a jószándékkal közeledő magyartól megtagadni nem szokott és amely bizalomnyujtás zálogát fogja képezni Békésvármegye jóléte érdekében kifejtendő közös munkánk sikerének. Értékesnek és egyedül célhoz vezetőnek látom a vármegye közönségével való egyetértést ápolni. Kormányzati programinot nem nyújtok. A Főméltóságu Kormányzó Urunk parancsára és a in. kir. Kormány bi - zalmából foglalván el e főispáni méltóságot, természetes, hogy a jelenlegi kormánnyal és annak kormányzati elveivel mindenben egyetértek. Bethlen István gróf miniszterelnök urat tartom vezéremnek és mindaddig kivá- nem az ő kormányzatát támogatni, amig a Miniszterelnök ur és a kormány bizalmát bírom és a magam felfogását kormányzatukkal azonosíthatom. Törvényhatósági szolgálatban kezdtem hivatali pályámat és ha hosszú ideig a hivatásom a bírói székbe szólított, ezalatt az idő alatt a törvényhatósági élet szeretete és megbecsülése bennem nem halványult el; a törvényhatóság kormányzatát tiszteletben fogom tartani. Bátran tehetem ezt az ígéretet, mert Békésvármegye hazafias közönségéről nem tételezem fői, hogy valaha is a nemzeti érdekkel szembehelyezkedne, vagy törvényes jogait túllépni óhajtaná. Dolgozni kívánok Békésvármegyéért, lépéseimben és ténykedéseimben a jóakarat, a szociális érzék s a vármegyei lakosság minden rendű és rangú lakossága iránti szeretet fog vezetni és legfőbb törekvésemet fogja képezni, hogy a vármegye lakossága életbevágó kérdéseiben bennem támaszát lelje. Rendet és fegyelmet kívánok tartani a megye kormányzatában, mert csak a belső erőgyűjtés tudja biztosítani hazánk érvényesülését a külpolitikai vonatkozásokban is. Szerzettel fogom kezelni a vármegyei tisztikarnak az ügyeit, de megkívánom tőle kötelességeinek szigorú teljesítését. Ismételten kérem a vármegye közönségét, hogy személyem iránt bizalommal viseltetve az erők egyesítésében és a megértésből eredő közös munkában együtt keressük Békésmegye javát. A főispáni székfoglaló beszédet a közgyűlés nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadta s azután következett Brém Lőrinc felsőházi tagnak a törvényhatóság nevében elmondott beszéde:
