Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-10-05 / 41. szám

— 469 —

midőn a vész, illetve a szerencsétlenség helyére sietnek, vagy onnan visszatérnek ;

11. a vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányai;

12. emberi hullák és azokat magukban foglaló koporsók és boritó ládák;

13. átviteli szállítmányok vagyis azok, amelyek a címzettek által a vaspályán — anélkül, hogy az állomást elhagynák a vámtárgy igénybe vétele nélkül továbbittatnak ;

14. azon lovak és teherhordó állatok, melyek katonai célra kirendeltetvén az átvételi helyre vagy onnan visszaszállittatnak, továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtók- nak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok ;

15. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra szállított tenyészállatok, valamint állategészségügyi szempontból vagy egyéb közérdekből elrendelt vizsgálatra hatósági intézkedés folytán szállított, úgyszintén az állatkiállitásra szállított állatok;

16. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyességeken alapulnak ;

17. mindazon áruk és szállítmányok, amelyek valamely telepre közvetlenül vasúton (iparvágányon) futnak be, vagy ugyanígy a telepről szállíttatnak el anélkül, hogy azok előzetesen vagy utóbb a vámtárgyakat képező útvonalakat igénybe vennék;

18. az állami közvetítéssel beszerzett vagy kiosztott és kizárólag közcélra szolgáló vetőmagvak, gépek, tenyész- és haszonállatok, növényi betegségek ellen való védekezés szempontjából nagyobb tételekben szállított ipari termények, réz-, vasgálic, mész stb. szállítmányok.

Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, ameny- nyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolvánnyal kell birniok, mellyel a vámmentességi igazolvány beigazoltatik.

C)

Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg:

1. A vámtulajdonos az 1890. évi 1.

t.-c.-ben megállapított és az 1928. évi X. t.-c. 1 §-ában foglaltaknak megfelelően alkalmazandó büntetések terhe alatt semmi oly dolog után, amelyre a vámdijak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén a fentiekben részletesen felsorolt vámmentes tárgyak, áruk és szállítmányok után sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el.

2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében kő teles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jókarban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvényes rendelkezések határozatai fognak alkalmaztatni.

3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fenntartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből kötelessége :

a) a közforgalom akadálytalan gyako- rolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani;

b) a közbiztosság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni.

4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fenntartására és helyreállítására vagy esetleges újból való építésének költségeire nem fordítható.

A vámszedési jog gyakorlásából eredő bevételekről és a vámtárgy építése, kezelése és fenntartása címén felmerülő kiadásokról rendszeres számadást kell vezetni.

A számadás törvényszerű megállapítása és felsőbb hatósági megerősítése után a bevételekről és kiadásokról, a vámtulajdonosnak külön kimutatást kell készíteni s azt az 1890. évi I. t.-c, 102. §-ában megjelölt elsőfokú hatóság részéről megfelelő hitelesítéssel ellátva a vármegye alispánja utján elém kell terjeszteni.