Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-07-11 / 29. szám

-319 — szaki felvételek megtörténtek és a munka még ezidén végrehajtásra kerül. A közigazgatási bizottság teljes ülése után, melyen a bizottsági tagok teljes szám­ban vettek részt, az albizottságok tartották meg üléseiket. Az iskolán kívüli népművelési bizott­ság 1928—29. tanévi zárszámadása szerint bevétel volt 44344 P, kiadás 32327 P, pénz- maradváná 12047 P. A maradványból azon­ban 7200 P a Természettudományi Vezér­könyv költségeire és 2500 P 10 drb rádió vevőkészülékre van lekötve, a könyvtárkeze­lők jutalmazására tartalékoltatott 600 P, ezek szerint tiszta felesleg csnpán 1522 P. Ez az összeg vitetett át maradványként az 1929 — 30. tanévre. Az iskolán kívüli nép­művelési bizottság vezetősége most terjesz tette fel az 1928 -29. tanévi tevékenységé­ről szóló kimutatást, ennek nagy részét an­nak idején közöltük, a jelentésből ezúttal a következőket ismertetjük: Békésvármegye területén 6 éven felüli írni olvasni nem tu­dók száma 1920. évi statisztikai kimutatás szerint 39665 volt. A folyó tanévben 28 taníolyamot irányzott elő a bizottság, ezek­ből azonban csak 13-at fejezett be vizsgá­lattal, a többi tanfolyamnál nem volt meg a kellő számú 15 tag. A bizottság az évek óta szerzett szomorú adatok alapján meg­állapítja, hogy az analfabéta tanfolyamok társadalmi utón való szervezése nagy energia pazarlás és igen sok esetben meddő marad és véleménye szerint az analfabéták okta­tása csak szigorú kötelezettséggel lenne leg­alább 30 éves korig eredményesen végre­hajtandó. A népművelési bizottság területén a nép részére 119 könyvtár van forgalom­ban, amelyekből 10739 egyén 34102 köny­vet kölcsönzött ki. A vármegye területén 11 Népház van, folyamatban van 3 helyen az építkezés. Békésvármegye az iskolán kívüli népművelés költségeihez az 1929. évben 31440 pengőt adott a községek utján. Névváltozás. A belügyminiszter Klimó Sándor endródi lakosnak és négy kiskorú gyermeke nevének > Katona* névre leendő átváltoztatását megengedte. Illetőségi bizonyítványok kiállítása tár­gyában a belügyminiszter részletes rendele­tet küldött a vármegyéhez, amelyben elren­deli, hogy az illetőségi bizonyítványok alap­jául fogalmazványt kell készíteni és azokat meg keli őrizni és amennyiben az illetőségi bizonyítvány állampolgársági ügyben kéretik, úgy ez az illetőségi bizonyítványon — amely két példányban állítandó ki — megjelölendő. Kifogásolja a miniszter, hogy illetőségi bi­zonyítványok kiállíttatnak olyan egyének ré­szére is, akik a trianoni békeszerződés ér­telmében magyar állampolgárságukat vesz­tették. Szigorúan meghagyja a miniszter, hogy olyan személyeknek, akik az ország mai területén bírtak illetőséggel, de a tria­noni békeszerződés életbelépését megelőzően négy évnél hosszabb ideig Magyarországnak az említett békeszerződés alapján elcsatolt részében laknak vagy laktak, a belföldi köz- tégi illetőséget tanúsító illetőségi bizonyit- nány csak abban az esetben állítható ki, ha feltétlen bizonyos, hogy az illetők az átcsatolt területen fekvő községben az 1921. évi julius hó 26-ig illetőséget nem szereztek. Ulügyck. Több ízben panasz tárgyává tétetett a köröstarcsa—mezőberényi és a békésszentandrás —szarvasi állami utaknak az állapota, amelyek mai szélességükben nem felelnek meg a forgalom igényeinek. A ke­reskedelemügyi miniszter számtalan felter­jesztés után végre elrendelte ezen utaknak a kijavítását, illetve macadam szerű kiszéle­sítését. Az államépitészeti hivatal az idevo­natkozó terveket elkészítvén, igy remélhető, hogy a kérdéses kiszélesitési munkák most már nemsokára végre fognak hajtatni. A tarhos—vésztői 11 km. hosszú útnak épí­tési munkálataiból eddig 7 2 km. elkészült. Ezen utón levő két csatorna hid bejárási tervezete befejezés előtt áll és azoknak közigazgatási bejárása rövidesen kitűzhető lesz. A gyoina—körösladányi th. utón épült kettős utkaparóház és a melléképületek tel­jesen elkészültek és az illető utkaparók ál­tal már használatba is vétettek. A körös-

Next

/
Oldalképek
Tartalom