Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-06-08 / 23. szám
258 önmagának és rajongásig szeretett szülőföldjének. Ebből a nemes hagyományokban gazdag iskolából, erről az áldott helyről indult ki ragyogó életpályája, amely gyönyörű Ívelésében a közigazgatás nehézkes, sok lép- csőjü fokán keresztül feljuttatta az állam- kormányzat csúcsára. A közigazgatás szolgálatát a békési járásban kezdette meg, mint gyakornok, ahol később szolgabiró lett. Itt tárulat fel előtte a maga szépségében, itt ismerte meg igazában a magyar néplélek kincses gazdagságát, amelyből sokszor és sokat merített. Mohósággal szívta fel magába annak derűjét, könnyezve mosolygó bus-vidámságát, életbölcsességét, hogy e hatalmas szellemi tőkét gondosan összegyűjtve azt hajlott életkorában embertársai között pazarló kézzel szórja szét. Az első nagyobb felfordulással járó agrár-mozgalom idején, 1891. évben a legveszélyeztetettebb pontra, az orosházai járás élére került, mint főszolgabíró. Okos, megértő, emberséges, de erélyes intézkedéseinek volt jó része abban, hogy ez a fenyegető mozgalom hamarosan elsimult. Ez a derék, eredményes munkája, sikerei hívták fel rá az akkori földművelésügyi miniszternek, Darányi lgnácnak figyelmét, aki nemsokára maga mellé is vette bizalmas, benső munkatársának. Nagyobb hatáskörében uj irányokat mutatott, a magyar ugaron uj csapásokat vágott és a mezőgazdaság érdekében megoldott sok nehéz problémát. Ide vágó több korszakalkotó törvény és intézmény megteremtése az ő nevéhez fűződik. Ostehetség, álmodozó művészi lélek volt, akin azonban sokáig nem lettek úrrá eltitkolt édes álmai, mert szárnyalásra teremtett és mindig repülni akaró vágyainak bilincseket vert a mindennapos malomtaposó, hivatalos munka. Ezeknek a béklyóknak nehéz eltűrését szeliditette nagyobb, boldog családi élete, kiváló szellemi élettársa, aki egyúttal családi Gyulai Pálja, legszigorúbb birálója volt. Szelídítették szeretett leányai, majd később unokái, akiket elhalmozott bűbájos meséivel és akik éppen ezért éberen tartották, erősítették is mesemondó hajiamit, készségét. De a múzsával kora ifjúságától mindig melegen ápolt tiszta szerelme, alkotó szenvedéllyé csak akkor lett, amikor a közéleti munkát a királyi kegy több kitüntetésével és számos diszével abban hagyva, a közélet teréről elvonult. Ekkor juttatta hiva- tottsága uj, szabad levegőhöz. Ebben a szabad, csöndes, nyugalmas világban kerültek elő és születtek meg remek meséi, az életből ellesett pompázó novellái, amelyek a magyar irodalom gyöngyei lettek, alkotójukat pedig a szép-próza mesterévé avatták fel. Fájó érzéssel gondolhatunk azért arra, hogy nemes alakja idő előtt eltűnt látó szemeink elől és hogy kiesett kezéből a művészi, erős magyar toll. Igaz szomorúságunkban vigaszunk csak az marad, hogy a gazdag örökségül ránk hagyott és a magyar szivet mindig megdobogtató Írásainak szépségeiben gyönyörködhetünk. Büszkék vagyunk, hogy közülünk nőtt fel cédrussá és imádságos ajakkal áldjuk soha el nem halványuló, dicső emlékét.* Kitűzött helyszíni tárgyalások. A békéscsaba—csorvás—orosházi vicinális közút végrehajtott kiépítésével kapcsolatos helyszíni szemle folyó évi június hó 22-én délelőtt 9 órakor Békéscsaba polgármesteri hivatalában összejöveteli helyen. A helyszíni szemle vezetője dr. Márky Barna várm. főjegyző. — A békés—kondorosi vicinális közút és az ebből kiágazó békésföldvári szárnyvonal kiépítésével kapcsolatos helyszíni szemle folyó évi június 25-én délelőtt 9 órakor Békésen a községházán. A helyszíni szemle vezetője dr. Márky Barna várm. főjegyző. Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Békéscsaba, Füzesgyarmat, Öcsöd, Szeghalom. Veszettség: Békéscsaba, Gyula, Békés, Gyoma, Gyulavári, Kondoros, Mezőberény, Szarvas, Szeghalom. Ivarszervi hólyagos kiütés: Békés. Lóriikkor: Békéssámson, Békésszent andrás, Endrőd, Gerendás, Gyoma, Puszta- földvár. Sertésorbánc : Csabacsüd, Gyoma, Kö- röstarcsa, Orosháza. Sertéspestis: Békéscsaba, Gyula, Békéssámson, Orosháza, Szentetornya. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1929.
