Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-06-01 / 22. szám
— 247 — vényhatóság és az egész magyarság érzé sével és tiszteletével. Dr. Makai Márton felszólalása alkalmat adott a törvényhatósági bizottságnak arra, hogy József kir. herceg mellett tüntető lelkesedéssel nyilatkozzék meg. Ez a felszólalót arra bírta, hogy felszólalását befejezés nélkül abbahagyta. Felszólalása első részében az ebadó alappal foglalkozott és különösnek találta, hogy az ebadó alap kulturális és jótékonycélokra használtatik fel és hogy a kiirtott ebek után is behajtják a kivetett adót. Bartha György bizottsági tag nagy érdeklődéssel kisért felszólalásában kérte a törvényhatóságot, hogy az 5000 lakost számláló Békéssámson község nyomorúságos viszonyain segítsen a törvényhatóság azzal, hogy ha már köves utat belátható idő belül nem kaphat a község, — azt az összeget amelyet a köves ut építési hozzájárulásaként megszavazott, engedje át a kisvasút építése céljára, amely ilyen módon megvalósítható lenne és ez által Békéssámson bekapcsolódhatnék a forgalomba. A vármegye alispánja válaszolva a felszólalásokra kijelentette, hogy dr. Kardos József- felszólalására jövőben a vetésre vonatkozó jelentéseket, kimutatást a kívánt értelemben fogja közölni. Dr. Makai Márton felszólalásának az ebadóalapra vonatkozó részére megadta a kívánt felvilágositást azzal, hogy a törvényhatóságnak úgyszólván az ebadóalap közegészségügyi része áll egyedül rendelkezésre olyan célból, hogy a rendkívül nagy számban jelentkező segélyeket és igényeket közérdekben, úgy ahogy kielégíthesse. Ez ellen alapos kifogást tenni annál kevésbbé lehet, mert az ebadóalap állatállategészségügyi része kizárólag az állat- egészségüggyel kapcsolatban levő célokat szolgál. Ami pedig jelentésének a körösladányi hősi szobor leleplezéssel kapcsolatban József kir. hercegre vonatkozó részének törlését illeti, kijelentette az alispán, azt hiszi, hogy a törvényhatóság minden tagja igazat ad neki abban, hogy a felszólalásnak erre a részére egyáltalában nem is válaszolt. A törvényhatóság dr. Daimel Sándor alispánnak as utóbbi kijelentését tüntető lelkesedéssel vette tudomásul. Bartha György felszólalására adott válaszában részletesen ismertette a békéssámsoni útépítéssel kapcsolatban történteket, amelyből a törvényhatóság megállapította, hogy alapos a vármegye alispánjának az a megállapítása, hogy ez az útépítés sokáig semmi körülmények között nem lesz elodázható, ezt az utat feltétlenül meg fogják építeni. Azonban a vármegye által az útépítési költségekhez megszavazott hozzájárulás ez- időszerint nem fordítható a kisvasút építés költségeire. A kormány részéről ugyanis nagyszabású útépítési akció indult meg s az ezirányban tartott miniszteri tárgyaláson az alispán újból és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Békésvármegyében kiépítendő utak között is legelső kell, hogy legyen a békéssámsoni ut kiépítése. Az adott helyzetben időelőttinek tartja azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a törvényhatóság vasútépítéshez járuljon hozzá, már csak azért is, mert még egyáltalában nincs konkretizálva, hogy mennyibe kerülne ez a vasútépítés és a vármegye hozzájáruláson kívül a többi költséget hogyan lehetne fedezni. Bartha György újabb felszólalására, melyben megnyugvással vette tudomásul a vármegye alispánjának újabb reményt keltő szavait, az alispán hozzájárult a szóbanforgó határozat olyan kiegészítéséhez, amelyszerint kimondja a törvényhatóság, hogy ha a békéssámsoni ut építése a decemberi közgyűlésig sem látszanék biztositottnak, úgy az ut-, illetve vasútépítésének kérdésével már a decemberi közgyűlés foglalkozni fog. Ezután dr. Márky Barna főjegyző ismertette dr. Berthóty Károly és társai indítványát. Dr. Kovacsics Dezső, Békésvármegye főispánja junius hó 2-án lesz öt éve neveztetett ki Békésvármegye főispáni székébe. Ebből az alkalomból dr. Berthóty Károly országgyűlési képviselő, kormányfőtanácsos és a vármegye törvényhatóságának 120 tekintélyes tagja a vármegyének 28-án tartott