Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-05-25 / 21. szám
— 235— Vármegyei közérdekű hirek. Illetőségi ügyben elvi határozat. Am. kir. közigazgatási bíróság egy konkrét ügyben hozott, alábbiakban közölt Ítéletében kimondotta, hogy az általános kereseti adó fizetése, — minthogy a kereseti adó a községek (városok) háztartási költségeinek fedezetére átengedtetett, — a község közterheihez való közvetett hozzájárulás- rak tekintendő és az 1886. évi XXII. t.-c. 10. § a alapján az illetőség megszerzésének alapját képezi. 1405—1928. K.sz. A magyar állam nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság Mayer József soproni lakosnak illetősége ügyében Sopron sz. kir. város közigazgatási bizottsága által 202—1926 sz. a. hozott határozat ellen beadott tévesen a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztett, de a miniszter által hatásköri alapon ezen bírósághoz áttett panaszát 1928. évi május hó 30. napján tartott nyilvános ülésében az 1896. évi XXVI. t.-c. 24. szakasza alapján tárgyalás alá vevén, következőleg Ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad és Mayer József panaszost Sopron sz. kir. városi illetőségűnek mondja ki. Indokolás: A magyar királyi belügyminiszterhez felterjesztett és nevezett miniszter által illetékességi szempontból a bírósághoz áttét ügyiratokból megállapithatólag, panaszos a város tanácsától illetőségének elismerését és az illetőségi bizonyítvány kiadását kérte. A város tanácsa azonban 19.176—1925. szám alatt hozott határozatával, a kérelem teljesítését megtagadta, mer azt, hogy községi adófizetést teljesített volna nem igazolta. A város közigázgatási bizottsága pedig 202 — 1926. sz. határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Panaszos az ezen utóbb említett határozat ellen irányuló panaszában azt vitatja, hogy három évtizeden át Sopronban lakik és keresete után kereseti adót is fizet és igy az illetőség megszerzéséhez szükséges feltételeknek megfelelt. A bíróság a panaszt helyt állónak találta, mert a város adóhivatalánaK a 19.176—1925. sz. ügyiratra vezetett 4789. sz. jelentéséből megállapítható, hogy panaszos utoljára 1926. évi január havában fizetett kereseti adót, a város polgármesterének 12.352—1926. szára alatt kelt és a m. kir. belügyminiszterhez intézett jelentéséből pedig megállapítható, hogy a kereseti adó a város háztartási költségeinek fedezésére ideiglenesen átengedteteit, panaszos tehát a kereseti adó fizetése utján — közvetve a város közterheihez hozzájárult és igy az 1886. évi XXII. t.-c. 10. §-a alapján a városban illetőséget szerzett. Ezért a panasznak helyet adva, a fenti értelemben rendelkezni kellett. — A bíróság a határozat két példányát a 119. számú felterjesztés mellékleteivel együtt Sopron sz. kir. város polgármesterének azzal a felhívással adja ki, hogy a határozat egy példányát a panaszos képviselőjének dr. Schwarz Sándor és dr. Schwarz Jenő ügyvédnek Sopron kézbesítéssé. Kelt Budapesten a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1928. évi május hó 30. napján tartott üléséből dr. Szinyei-Merse József s. k. tanácselnök, dr. Ebergényi Sándor s. k. előadó. (11471 — 1929. alispáni szám.) Szikjavitó akció. A földmivelésügyi miniszter értesíti a vármegyét, hogy a városokból és a községekből jelentkezett birtokosok földjének megvizsgálására szakértőket fog kiküldeni. A szikjavitó akcióba 13 községből jelentkeztek birtokosok s ezekbe a földmivelési miniszter összesen 4 szakértőt küldött ki, akik még a folyó évi május hóban fognak a helyszínén megjelenni és fogják a jelentkezett birtokosok földjét megvizsgálni. Elvi jelentőségű döntés ipar ügyben. Körösladány község ipartestületének múlt év október 28-án tartott tisztújító közgyűlésén hozott határozatokat a vármegye alispánja — az egyesületekre vonatkozó általános felügyeleti hatáskörében — megsemmisítette a közgyűlésen elkövetett szabálytalanságok miatt. Az alispán határozatát többen megfelebbezték a kereskedelemügyi miniszterhez, aki az alispán döntését megsemmisítette és kimondotta, hogy az ipartestület közgyűlésének határozata ellen beadott felebbezést elsőfokon az elsőfokú iparhatóságnak, tehát a főszolgabírónak kellett volna elbírálni és csak ennek határozata ellen netán beadandó felebbezést bírálhatja el II. fokon az alispán. Haszonállatok a vármegyében- A folyó év tavaszán a vármegye területén megtartott állatösszeirás eredménye szerint van a vármegyében 52048 szarvasmarha, 47261 ló, 137042 sertés, 59938 juh, 87 szamár, 46 öszvér, 155 kecske, amely eredmény a múlt évi összeírással szemben a szarvasmarháknál 10, a lovaknál 2391 és a sertéseknél 7625 drb apadást mutat. Ez az apadás az elmúlt
