Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-05-25 / 21. szám

— 229 — A kiszántott őszi vetések földjeit a gazdák legnagyobb részben bevetették tava­sziakkal a saját magkészletükkel, inig a segítségre szoruló 200 kát. holdon aluli gazdákat a in. kir. földinivelésügyi minisz­térium vetőmagakció keretében, természet­ben látta el a pótláshoz szükséges vető­maggal oly módon, hogy a vetőmag ára iolyó évi október hó 31-ig lesz kamat­mentesen visszatéritendő. Vetőmag beszerzés céljaira 50.000 P hitelkeret bocsájtatott a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség rendelkezésére. A vetőmagakció irányítását a főispán elnöklete alatt megalakított központi bizott­ság teljesiti, melynek tagjai az alispán és a várm. in. kir. gazdasági felügyelőség veze­tője. Ezen vetőmagakció során a beérkezett igénylések alapján kiosztásra került 660 q tengeri, 219 q zab, 285 q burgonya, 66 q köles és 10 q bab vetőmag. A tavaszi vetések megfelelő talajmunka és időjárás mellett legnagyobb részben be­fejezést nyertek. Kelésük és fejlődésük kifo­gástalan és reményt nyújtanak arra, hogy az őszi vetésekben szenvedett fagykárok nagyrészben megtérülnek. Megemlítjük, hogy a cukorrépavetések kifogástalanul kikeltek, azonban a tömege­sen fellépett répabogarak több helyen olyan nagymértékű kárt okoztak abban, hogy a cukorrépát újból kellett elvetni. Az időjárás felmelegedésével a legelő­kön is erőteljesen megindult a vegetáció, úgy hogy május hó 5-ike után általános­ságban megindult a legeltetés, amire már nagy szükség is volt a takarmánykészletek hiánya miatt. A külső gazdasági munkák megindul- tával a mezőgazdasági munkások részére is megnyílott a munkaalkalom, a kereseti lehe tőség megfelelő napszámbérek mellett, vala­mint a részesmunkák teljesítése révén. A mezőgazdasági munkások legnagyobb része megtalálta és biztosította magának a munkaalkalmat és azok, akik nem tudtak itthon elhelyezkedni, azok elszerződtek ara­tásra és idénymunkára idegen vármegyék gazdaságaiba. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 35350—1928. sz. rendelete alapján a mun- kabérmegállapitó bizottság a szarvasi járás egész területére április, május és junius hó­napokra érvényes legkisebb napszámbéreket a következőképen állapította meg : férfi nap­szám áprilisra 2'50 P, májusra 3 P, júniusra 3’40 P. A női és a 16 éven aluli gyerme­kek napszáma a férfi napszám 60%-a. Békés vármegye kisgazdáinak a szarvas­marhatenyésztés fejlesztésére irányuló haj­lamának fokozására április hó folyamán 8 öcsödi kisgazda részére államkölcsön igény- bevételével 11 drb. tehén szereztetett be (Dunántúlról) Bonyhád vidékéről. A tehenek­nek dararabonként — átlagos — beszerzési ára 913 pengő. A szarvasmarha tenyésztésünk jóirányu fejlődésének bizonyítékául előadom, hogy Orosháza és vidéke kisgazdái 46 drb. te­nyészbikával vettek részt jó sikerrel a már­cius 21—25. napjaiban Budapesten meg­tartott országos mezőgazdasági kiállításon, ahol a hazai pirostarkák csoportjában ki­állított tenyészbikák közül 6 drb. díjazásban részesült és 32 drb. eladatott köztenyész­tésre 880 pengő átlagáron. Továbbiakban előadjuk azt is, hogy a szarvasmarhatenyésztés biztosításának érde­kében a vm. m. kir. gazdasági felügyelőség kezdeményezésére a Békésvármegyei Gazda­sági Egylet, valamint a Tiszántúli Mező- gazdasági Kamara közreműködésével és Bé­kés vármegye anyagi hozzájárulásával 360 drb. tehénlétszámmal megalakult a békés- vármegyei I-ső számú tejellenőrzési körzet. A körzet elnökéül Galgóczy Géza kondorosi földbirtokos és szarvasmarhatenyésztő válasz­tatott meg. A tehenek ellenőrzése egy okleveles tejellenőr közreműködésével május hó folyamán fog megindulni. Az állattenyésztés fejlesztésére irányuló törekvés elősegitésére és biztosítására a földművelésügyi kormány a 72500 —1929. VI. 3. sz. rendeletével a közlegelők karban- hozására szükséges befektetések céljaira 20 év alatt törlesztendő 4 százalékos állami kölcsönnel — esetleg segéllyel is — nyújt hathatós támogatást a községek és legelő­birtokosságoknak oly feltétellel, hogy a szükséges beruházásokat a gazdasági fel­ügyelők közreműködése és ellenőrzése mel­lett, kidolgozott terv szerint kell teljesíteni. Végül jelentem, hogy a m. kir. föld­művelésügyi miniszter ur 62672 — 1929. IX. 2. sz. rendeletével elrendelte a kukorica­moly kötelező irtásának szigorú ellenőrzését, minek következtében május hó második fe­lében az összes községek és határai hely­színi ellenőrzés alá fognak vétetni, úgy mint az elmúlt évben is, az illetékes járási fő­szolgabíró, járási gazdasági felügyelő és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom